calacitra

Vissza ide vezetett az utam. Ideje is volt már. Ugorjunk. Én igen, de te még no, neked a 7. oldalig kell lapozni, onnan kezdődnek ugyanis az igazán új posztok. Van feladatod tehát bőven, csupa olyan hír, videó, zenekontent, amit nem láttál, olvastál, hallottál sehol máshol, és sehol, meg máshol.

Szóval kezheted is átnyálazni. Hajrá. Ja és nézzetek Barfit! Én még csak kétszer tettem meg négy nap alatt. De lesz több is. 

Az túlzás, hogy bwoodot ez idő alatt feltetettük a hazai blogtérképre, viszont mégis csak van, létezik egy ilyen, egyedi, unikum oldal, nem utolsó sorban én készítem. Legyek is rá büszke? Hát, azért nem akarok, mert messze van a vége és lesz is még mit hegeszteni rajta. Meg magammal szemben is -egyre- nagyobbak az elvárások. Hiszen egy év az egy év. Ezzel elmúlt. Jön a következő, ami még több feladatot kíván. Vannak is ötletek, elképzelések. Ilyen a kritika, a blog marketing, amiket eddig nagy ívben kerültem, ha észrevetted. Azon oknál fogva egyébként, mert először valami alapot kellett összelegózni, amire majd később aztán lehet építeni. Mondom mindjárt miért is, előtte stílusosan legyenvalamizene.mp3.

Úgy fest, hogy a hétvégére több posztot már nem ígérhetek. De a jövő hétre (annak is a közepétől datálva) azonban annál többet. Addig meg nézzetek sok bw filmet, ha nem nyaraltok azért, ha nyaraltok meg azért. Mert ezt napon, árnyékban mindenhol lehet csinálni.

Tippre próbáljátok is be a Zindagi Na Milegi Dobarat. Én még csak háromszor láttam, de annyira nyárklasszikus, hogy kihagyhatatlan ajándék 40-es fokkreditek szállingózása közepette. A kitartás legyen veletek.     

Pont ennyi, azaz 100 poszt lett már kipáblikolva ide. Ejha. Csak nézek, mint amerikai a bw moziban. Nem hiszek a szememnek. Rendszert persze azért ebből nem akarok csinálni, megünnepelni minden ilyet, de a blog életében mégis csak ez az első nagy(obb) szám, amihez most jutott el.

Valaki egyszer azt mondta, a minőséget nem a posztok számában mérik. Igaza volt. A mennyiség nem egyenlő minőséggel. Nem is erre törekszem a csálcsitrával. De azért az eddigi blogokhoz képest elég gyorsan váltott át kettőről háromjegyűre a posztok összáma, s erre rácsodálkozom még mindig, újra és újra.

Önelemzés. Azt hiszem, a kezdeti ködös elképzelések után sikerült nagyjából annak teret adni kontent formájában, aminek úgy szerettem is volna, ahogy megálmodtam magamnak. Nyitott vagyok mindenre, szeretném színesebbé, még változatosabbá tenni, mert bw éppen ilyen. Nem akarom csak full textbe nyomni, bár az ellenkezőjét sem akarom igazán. Egyszerűen, ha van valami új kategóriaötlet és tetszik, mint a retro vagy most éppen az idézetek, akkor beemelem, mert nem para. Határok zilch.

Talán egy dolog van, amiből kevesebb jutott, és amiért csak ritkán megy a bugi a kezembe. Azok a filmfirkák. Már hatszor több filmben volt részem, ebben az évben (csak 2011), mint amennyi írással ez az oldal  rendelkezik, így esz a penész a legjobban. Meg úgy, hogy ez a része még jobban eladhatóvá teheti a filmet, bw egészét, mint egy hír, akár egy jó vagy egy rossz karcról van szó. Eredetileg a minden héten egy véleménnyel indultam neki, amit csak nem sikerült tartanom. Ezen mindenképpen szeretnék változtatni a jövőben.

Most ennyit. Amit még jó látni linkeltek ide, meg az origo néha oda a blogcímlapra, vagy bele ketrecbe a főoldalára. Köszi. Még három hónap se telt el, szóval ennek fényében ez nekem nagy funfunfunfun. Pláne úgy, hogy nem reklámozom szétagyon a blogot, van előmoderáció és nem klisétéma, autogenerált blogszolgáltatás n plusz egyike ez megint. Üzenet: továbbra is iszkoljatok hát ide, dansz.