Nem ez tette fel a pontot az i-re, hogy látnom kell az Ishaqzaadet, de azért ez megint egy olyan dalbetét lett, amiből egyszer nem elég. Meg mihez szívesen nyúlok vissza, hisz egyszerűen öröm nézni. Persze a zene még akár jobb is lehetne, de ezekkel a képsorokkal minden egyes nézés után az enyém lesz a Jhalla Wallah. Vagy én az övé? Eh. Valahol, ott legbelül irigylem is azokat, akiknek már megvolt a film. Meg akik ezt választották a Dangerous Ishq ellenében, hogy jól választottak a kritikusok szerint is. Megsúgom, ha lett volna rá alkalmam célirányosan, szisztematikusan erre mentem volna el. Nem úgy.