Ahogyan készült itt és most öt és fél percben. De csak Prabu Deva miatt érdemes. Ha ő nem lenne, akkor a GGG-t semmi és senki nem emelné ki az átlag tucat bw dalbetétektől. Még Sonakshi Sinha se, akiről megdumáltuk, hogy itt odatette magát, ami jójó, mert hogy is nézett volna ki bénán a mindig király Prabhu mellett. Szóval alap volt, hogy nem okoz csalódást.

A zenénél azonban annál inkább érzem azt, hogy túlértékelt valami. Amit lehet szeretni, én is nagyon szeretnék, bwdi meg minden, viszont lehet pont ettől válik unalmassá. Mondok egy (ellen)példát mire is gondolok. Ott van a Pani Da Rang, ami annyira tiszta, egyenes, egyszerű remekmű, hogy eszedbe se jut nem beleszerelmesedni. Nem az jön le, hogy ennek valaki odaült és azért vetette papírra, mert kellett már nagyon egy ilyen, hanem az simán csak szívből jött. Nulla deka erőfeszítés nélkül. Itt meg mindezt hatványozotttan megérzem. Hogy ennek most 'hit'nek kell lennie, meg a refrén legyen gyors sötöbö.

Ettől még a dalbetét lehet jó item number. Lehet, és az is, csak év legjei között a dobogóért ezzel aligha fog harcba szállni. A zeneszó az igen, ami visszafogja az élményt. 

"