calacitra

Ha az Eurovízió nem Eurovízió lenne, hanem mondjuk Earth, Inter, World akármi a világ összes országát felvonultató dalverseny, akkor Indiából ez lenne az egyik olyan, amivel mennék ősindiaiként meleg szívvel bele a showba.

Amolyan beszavaznám, indítanám, összeszarnám magam érte, de nagyon, hogy nyerjen már. Persze nem vagyok desi boy, szavazni azonban még így is szavaznék rá, ha úgy lenne. Hogy miért? Mert nem lehet nem szeretni.

Aminek az egyik nagy oka a telugu nyelv szépsége. Az, hogy itt kijön igazán mennyire az, az tud lenni, mert amúgy a hindi, és a tamil mögött eléggé elbújik ilyen tekintetben. Yep. Igaz ami igaz kevesebb jó szórakoztatót lehet ebben a t'woodban találni mint az említett kettőben. De az Appudo Ippudo a kivétel, van olyan jó, hogy felnő azokhoz.

Mindenképpen pluszként írom fel azt is mellé, hogy a zenei eszközparkot nem támadja agyon a nyugati dallamvírus. Hidegen hagyja egészen, és abból építkezik ami van. Ami amúgy is csodálatosan gazdag. Furulyákkal és a többi.

Nem mellesleg vicces, dallamtapadásos, mosolyforrásos móka és kacagás az egész. Pont annyi amennyi. Vállalható tétel, ami azért komolytalannak is benevezhető. De mégse egysíkú, mesterkélt, hanem ordít róla a természetesség kreditje. Sőt, sőt nem oléoléolézik, a lálálálá se szerepel benne mindem második sorban meg a dansz szó is hiányzik belőle. Helyette, azonban, így is rohadt vicces a szövege, valahogy ilyen az eleje pl. 

pa ni ni sa saa ni sa saa ni sa saa ni sa saa
ga ri ga ma pa ma ga ri sa ni sa ni paa
ga ma pa ni nee pa ni nee pa ni nee pa ni nee
ma ma ma ma ri ri ri ri ni ni ni ni daa

Volt a hét zenéje, voltvolt, szóval most nem emiatt került ki. Hanem azért, mert a fasza zenéhez nagyon úgy fest patent képsorok is dukálnak, a legújabb kiszivárgott nem éppen a legjobb minőségben élvezhető 3 (Moonu) című film dalbetétje láttán. De most minőség ide vagy oda, akárhányszor nézem vissza mindig jobb és jobb kedvem lesz tőle. Filgúd, ha valamiért, akkor ezért és erre találták ki ezt a szót valamikor. Komolyan. 

Ami meg még egészen bámulatos, és twitteren is írtam, hogy a rendkívül agyonhasznált, túlklisézett esőben való danszolást olyan szintre emeli, hogy azt nem lehet hova már tovább. Miközben nézem azt kívánom: hogy basszus essen már az eső mert én is kimegyek fagyit nyalva az út közepére táncolni rá. Atomzseni egyszeűen. És csak összehasonlításképpen mondom, hogy a nagy slágert, a Why this kolaverit látottakban (dalbetét szinten, ne a stúdió felvételt nézzed) mindenképpen megveri ez, ebben nincs kérdés, de lassan az lesz, hogy zenében is többet hallgatom vissza. Oké, most ez a vid sokat számláz a javára. Még egy strigula, meg még egy.   

A dél-indiai színésznőről még sokat fogunk hallani. De nekünk az is elég, ha látjuk majd. 

Bocsi, de bemutatni be nem mutatom már, azokat a tiszteletköröket az azonos nevű címke, tag segít abszolválni, én csak teljes hosszúságú dalbetétet hoztam el belőle. Vélemény? Érdekes. Mert valahogy mást képzeltem köré, az az igazság. De hát ez Tollywood, meglepi akárhányszor jársz arra. A legviccesebb az benne, amikor a nyugati próbál rá danszolni, de inkább befogják a fülét és elzavarják onnan. Hatalmas.      

A Maalai Pozhudhin Mayakathilaey tamil romantikusnak egyik tanglish dalára indul a heti cirkusz. A kávé se kell: mit nekem hatefő. És még a székem is kezd kicsi lenni, nem férek el benne, mozgok jobbra-balra, na de inkább danszra és plébekre fel.