A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
A Krrish példát vehetne, Anirudh felkötheti, a csütörtök pedig az új péntek. Ablakot be, fülest fel, a Stylish Thamizhachi megérkezett.
Az Ajith Kumar féle (akit imádunk: Billa1&2, Mankatha) Arrambam egyik legkarcosabb filmzenéjét köszönhetjük a személyében. Szerezte Yuvan Shankar Raja, és még sokan mások. Akik amúgy már anno tamilföldön a híres Billa film dalain is együtt komponálgattak. Most meg visszatértek közösen, hogy feje tetejére állítsák (újra) a dél és indiai zenevilágot. És, ha így folytatják még sikerül is nekik.
Jóllehet a Billat nem éri fel az album, viszont ahhoz képest másabb is, stílusban, különlegesebb, érdekesebb. Van azért gyengepontja, de mégis az utóbbi idők egyik legkirályabb indiai filmzene albuma. Amiről ez az egyik elitharcos, olyan, amilyet már biztosan hallottál (nyugatabbról), de a raprész, a szöveg, a zenekód annyira kick-ass, hogy nehéz nem fülbe másznia. Tele van energiával, intenzitásgazdag, ringatóbomba, amiben Rubba Bend teljesítménye koronáznivaló.
Ő az aki a repprészét viszi. És nő. Zseniális. Meg is szavazzuk, válasszuk a HipHopT' Adhi gyengébbik nem megfelelőjének. Lenyűgöző de halálkomolyan. Ha lehet ezt mondani ellopja a showt Yuvan elől, meg a korongon található többi klassz (ilyen) dal elől. Super starse 'swag' hero vana rockeeeee. Hallgassuk csak meg közelebbről! A nap, a hét, a hónap himnusza lányok, all-in.
Végezetül egy kérésem van csak, a dalbetétet ne aprózzák el neki, ha lehet. Mert úgy, azzal, ez igazán nagy av-orgia lenne, yep, nyami.
Valaki szerint Sonakshi tette tönkre ezt a dalt. Szerintem nem kellett neki, vagy nem tudta, mert nem volt mit. Ez a Boss filmzene ugyanis alapjáraton tingli-tangli, elmegy szódával, viszont többre már nem hivatott. Tipikus esete annak, hogy egy rendőr azt hiszi átfér még a két villamos között, aztán mégse. És ott ragad be, nem megy tovább se előre se hátra. Meg túlértékelt, a zenék overactingja, Lungi Dance 2.0, ami egy idő után mégis úgy eltűnik a -füledből, mint Magdi néni karja valahol (már elnézést, és remélem ő legalább szerencsével jár). De azt is elhiszem, ha van akinek bejön, szeressétek csak, nem fogok haragudni. Még így készültet is adok mellé, legyen dupla az öröm.
Annál rosszabb kevés dolog van bwban, mint amikor az előzetesen kiadott filmzenék elméletben sehogy sem akarnak passzolni magához a filmhez. És hiába erőltetjük rá, keressük a linket közöttük, hogy ki lehet rakni ezt a két darabos puzzlet, mert az egyiknek a másik a párja, mégse illenek össze, teszem hozzá egyelőre.
Látatlanban persze nehéz vallani, viszont az az egy biztos, hogy sokan nem így képzelték el a Krrish 3 soundtracket. És én se. De annyira nem, hogy először el se hittem, hogy ezt a Salim-Sulaiman csinálta. Kiderült: nem is, csak közreműködtek, a háttérből, a háttérben segítettek. Viszont ettől még ez nagy katyvasz maradt. Aminek se eleje se vége. Rajesh Roshan ezt elszúrta. Nagyon benézte, pedig voltak ám óriási ígérgetések, hogy majd ilyen meg olyan lesz, de a padlás leszakadt, azokból meg semmi nem maradt.
Két dalra lehet még csak-csak bólintani (Raghupati, God Allah), nem elismerően, de valahogyan, hogy tetszetős darabok, viszont a többiről én per pillanat nem tudom eldönteni, hogy akarom-e hallani újra őket, bármikor is. Ehhez most számításaim szerint csodának kellene történnie. Amiből azért bw már sokat megélt, úgy, hogy a hallgathatatlant eladták képkockákkal, betétekkel, így már sokkal fogyaszhatóbb lett, és a fülünket sem zavarta tovább, mert a szemeink előtt történt minden. Szóval esély van, a labda ott pattog, azon a térfélen, de kezdésnek ez gáyszos-gyalázatos meg minden.
Remélem tényleg annak lesz igaza, aki azt írja, hogy kit is érdekel ebben a zene, mert a film majd úgyis teszi a dolgát, és ledönt a lábainkról. Legyen úgy. Ezeket meg meg ne halljam többet, mert a legborzasztóbb az egészben, hogy egy ekkora volumenű, kultikus film folytatás kapott ilyen méltatlan dalválogatást maga mellé, amire kár is több szót pazarolni.
Kapooréknál ég a világ, Sütik már a rántott békát. Zimmezum, zimmezum, Rece fice bum-bum-bum.
Ergó családban maradt a legújabb Besharam dalbetét. Itt egy Kiskapoor (Ranbir), ott egy nagykapoor (Rishi), kettő is (Neeta), tehát mindenki jelen van aki 'fam' és számít.
Még egy ilyen wannabe item numbernek is megfelelne a produkció, sőt nem is olyan szörnyű a többi dalbetéttel összehasonlítva. Nyilván a Kapoorerő, és varázslat uralkodik el az emberen amikor nézi, és meglágyítja a szívét, hogy egy rossz szót nem tud írni róla.
Pedig lehetne, mert ez is inkább semmi, mint a több esete. Hiszen azért ez lehetne puccosabb, kihupáltabb is, de igazából már úgy se várunk sokat a Besharamtól. De így legalább pont kellemes meglepetés lett a Chal Hand Uthake Nachche, amit lehet ajánlani azoknak, akik imádják ezt a famíliát egyestül és mindenestül. Nekik bátran. És nekik.
Tudjátok, amikor a trailer láttán és közben már arra gondolok, hogy mi lehet a három percen túl, a maradék játékidő képkockáiban, akkor ott megnyertek és megvettek maguknak örökkön-örökké, holtodiglan-holtomiglan.
Sokáig amúgy nem néztem jó szemmel ezeket a hosszabb bw előzeteseket, mert úgy voltam vele, hogy sokat mutatnak, árulkodnak, és miért nem ragadnak már ollót az illetékesek, majd tesznek valamit, hogy ez ne így legyen. Nyilván ismerem annyira a bw filmkészítést, hogy ő és magam ellen is beszélek most, amikor ezeket mondom, de mégis van egy pont, egy olyan szint, amire ha eljutsz, akkor ez fabatkányit sem zavar többé. És ez bizony a tapasztalat. Az, hogy van mögötted bw élet, láttál valamit, ehhez foghatót, hasonlót, amiből az következik, hogy tudod jól hiába mesél el mindent a sztoriról, mert a nagy dolgok - csak - majd a moziban fognak megtörténni. Ez is a nagy előnye ma (még mndig) a bw filmkészítésnek. Persze vannak kivételek, de ha ismered a rendezőt, a referenciáit, akkor nincs miért és miben kételkedned, mert 789214 esélye annak, hogy ez csak a kezdet, valami apró kelléke egy hatalmas csomagnak.
A Ramleela pedig hatalmas lesz. És jajdejó ezt leírni a fenébe is.
Sanjay Leela Bhansali meg úgy meséli el a klasszikust (Romeó és Júlia történetét), ahogy még nem láttuk. A csodálatosan szép vidéki Gujarat a helyszín, ami elég pirospont választásnak tűnik elsőre. Már a Shuddh Desi Romance esetében is örömködtem egy sort, hogy mennyire desi lett környezetileg, és ez itt is visszaköszön. Nem is tudom, mikor volt utoljára szerencsém olyan bw vagy akármilyen mozihoz, ami ide kalauzolt volna el, hogy 'ez de háttér', gyorsan ki is ragasztom az ablakba, hogy erre keljek minden nap.
A történet annyi amennyi. Szaftos saga. Adott, bár arra nagyon kiváncsi leszek, hogy csavarni azért csavartak rajta valamit, vagy mégse. A rusztikussága, a desiségből eredeztetve magával ragadó, pazar látványvilág, ruhák, helyszín minden szemorgazmus.
De aztán van még sok szín. Még több szín. Annál is több szín. SLB védjegye itt is, ebben a pár percben is jól megmutatkozik. Igazi színbűnözés zajlik le, és akkor hol van az egész film?
A színészek pedig meglepően jók. Együtt. Hogy együtt így képesek működni. Ranveer Singh tökéletes választás volt a helyi Rameoként, ezt a nyers, karizmatikus szexepilt, csavargót nála jobban senki se tudná hozni manapság. Partnernője Deepika Padukone pedig ebben az évben nem tud hibázni. Képtelenség nem oda lenni érte, miatta. És elhiszem, hogy nem lesz belőle a következő Aish', de ha így folytatja, sikerek és szimpátia terén (van ember aki utálja, mert Ranveernak oké tenyérbemászó a képe), hamar bevonulhat a bw filmtörténelembe, hogy milyen népszerűségre és egyúttal alakításokra tett szert. Persze ez utóbbival még adós, reméljük csak ez idáig.
Nem utolsó sorban ott a zene. Ott a szeren. Egyelőre. Arra már tényleg nehéz szavakat írni. Ha filmet várom, akkor azt még annál is jobban. SLB ebben se szokott nagyon hibázni. Legalább ezeket hallani fogjuk előbb, ez is valami.
Összegezve: epikus. És ha belegondolok, hogy mi az alapmű, mindenki ismeri, de mégis olyan mintha nem jutna eszembe belőle semmi, mert ez felülírta, továbbviszi, és valami újat hoz ki belőle. De hogy pontosan mit, azt még elképzelni sem tudjuk. De lennék is most a rendező, a zenei rendező, a színészek, a producer, vagy akár csak statiszta helyében, aki tud már többet, mint én, és látott is már többet, ennél a lélegzetelállító előzetesnél.
Hát ez kötelező képkocka látnivaló lesz, gyerekek. Durvaság.
A Krrish példát vehetne, Anirudh felkötheti, a csütörtök pedig az új péntek. Ablakot be, fülest fel, a Stylish Thamizhachi megérkezett.
Utolsó kommentek