calacitra

Na Prakash Jha megint közelebb hozza Indiát, hozzánk, akiktől az annyira messze van. Irány is tanulni. Mert ahogy azt már jól megszokhattuk, tőle, megint egy olyannal jön, ami indiaközpontú nagyon, és csak vele foglalkozik minden egyes képkockájában. Aktuális gondokkal, valóságósággal, meg azért olykor egy kis bwi életérzéssel.

A Chakravyuh esetében a Naxal-problémát* mutatja meg, abból indul ki, meg két barátból, akik aztán egymás ellenségei lesznek később. Igazából többet róla csak betűkoptatás lenne írni, mert ez a 3 perces trailer úgyis elmond mindent. Hogy mennyi? Igen annyi. De most ennek ellenére is nézős a darab, mert nincs év Prakash Jha mozi nélkül. Hiszen a mellett, hogy olyanról forgat, amiről más nem, még jól is csinálja, nem zs katgyáros ő.

Valamint mellette szól, a film mellett, hogy Arjun Rampalt, Abhay Deolt és Manoj Bajpayeet így együtt még nem volt szerencsénk látni. Se másnak, se senkinek. Jöhet.     

*A naxalizmus a maoizmus Indiában használt informális megnevezése. A mozgalom központja Nyugat-Bengálban van, de kiterjedése, az ún. „Naxal-öv” közel 92.000 négyzetkilométerre rúg. A mozgalom követői 2004-ben pártot is alapítottak Indiai Kommunista Párt néven. Az elmúlt években a szervezet aktivistái kiterjesztették működési területüket Andhra Pradesh és Chhattisgarh szövetségi államok területére is. A naxalisták jelentik India stabilitása számára a legnagyobb veszélyt. A miniszterelnök elrendelte több mint 20.000 katona, rendőr, csendőr, határőr és titkosszolgálati munkatárs bevonásával egy Naxal-ellenes csoport létrehozását. - via

Ha akarnék se tudnék most úgy tenni, mintha 'aha' 'micsoda' meglepődtem volna ezen. Tipikus madhurbhandarkari, ahogy az várható volt. Meg is mondtam nektek, a Heroine lesz az új Fashion. Na az is lett. Történetében is valami hasonló. Most nem mondom el újra, inkább idézek egy jópofa tweetet az úgy egyszerűbb, követhetőbb haha:

Small town girl -> Idol big star -> Bbay -> Fail auditions -> Grimy prods -> Castingcouch -> Fame -> Jealousy -> Drugs -> Downfall #heroin

És tényleg erről van/volt/lesz szó. De ne felejtsük el Madhur hatványozott manírjait, kliséit hozzálegózni még mindehhez, s ha megvan, akkor vagyunk rendben, indulhat a film. Már ha te is úgy érzed, hogy indulhat, nekedvaló. Nyilván akinek a Fashion inge, az ezt is bátran veheti magára. Ellenkező esetben meg úgy sem vagy már itt, elkattoltál régen. 

Az előzetes? Igazából nem ájultam el tőle. Annyi amennyi. Viszont még így is néznivaló. Teszem hozzá a Fashion miatt (a régi jó emlékek evör). Meg azért az is mellette szól, hogy végre a Salim-Sulaiman is visszatér közénk. A trailer alatt befigyelt zene pl. első hallásra már tetszik is.

Ja és van egy hipotézisem, hogy Kareena Kapoorból nem lesz Vidya Balan. Pedig lehet, biztos, hogy nagyon ráment erre, és sikeresebb lesz a Heroine, meg jelöléseket, díjakat is kap majd érte bőven. De végül ez sem lesz elég neki, ott marad mögötte, hiába minden.           

Madhur Bhandarkar újra elvisz minket a színfalak mögé. Ahogy Fashion-ben a modellek életét mutatta meg közelebbről, úgy a Heroinban a színésznőkön lesz a sor. Szám szerint egy valakin, A valakin, aki egyszer csillag, máskor meg nem. Ő lesz az, aki a sztárság hullámvasútján utazik, miközben nem tud leszállni vagy kiszállni belőle. Pedig lehet, hogy sokszor szeretne a hősnőnk.

A hősnőnk, akit ugye Kareena Kapoor alakít majd. De filmbeli partnere lesz még Arjun Kapoor. Akik a képen így együtt, be kell vallani: egészen jól mutatnak.

Emlékszem, a Fashiont minden hibájával, sablonosságával, product placement orgiájával a képkockáiban is szerettük. Szóval ez akkor egész jó előjelnek mondható a Heroinra nézve. Igen-igen. Várunk is rá, az első előzetesig mindenképpen. A film meg majd valamikor a mozikba is megérkezik, ha már nem csúsztatják meg tolják el a bemutató időpontját tovább és tovább a nem tudom hova.       

Nem ez tette fel a pontot az i-re, hogy látnom kell az Ishaqzaadet, de azért ez megint egy olyan dalbetét lett, amiből egyszer nem elég. Meg mihez szívesen nyúlok vissza, hisz egyszerűen öröm nézni. Persze a zene még akár jobb is lehetne, de ezekkel a képsorokkal minden egyes nézés után az enyém lesz a Jhalla Wallah. Vagy én az övé? Eh. Valahol, ott legbelül irigylem is azokat, akiknek már megvolt a film. Meg akik ezt választották a Dangerous Ishq ellenében, hogy jól választottak a kritikusok szerint is. Megsúgom, ha lett volna rá alkalmam célirányosan, szisztematikusan erre mentem volna el. Nem úgy.  

Prakash Jha Chakravyuh mozijában az említett színészek egy item number erejéig, kedvéért felveszik tánccipőt és meg se állnak a parkettig. Némi túlzás ez, azért, azok után, hogy Abhay Deol az elején látva a koreográfus Ganesh Acharya megálmodott mozdulatait nagyon megdöbbent és inkább menekülőre vette a figurát. Miközben azt hajtogatta, ezt ő nem tudja így megcsinálni. A dal tetszett neki szó se róla, de a tánc, a tánc, a tánc az nem az ő világa. Ismerős.

Végül aztán a történet úgy folytatódott, hogy Prakash-Ganesh-Arjun közösen meggyőzték, ott a helye és képes rá. Erre belement, de azzal a feltétellel, hogy baromi sokat gyakorol rá előre, mert különben nem, és viszlát. A hírek szerint kemény 10 napig tanulta* a színész a lépéseket, mozdulatokat, miután már álmából felkeltve is el tudta volna danszolni az ágyán. Ekkor mondta azt, irány a parkett, le veled. Prakash megkönnyebbült, felsóhajtott a felvétel végeztével, és most már nyugodtan mesélheti azt, hogy mennyire vagány lesz majd. Előre félünk, ja. 

*Csak viszonyításképpen, ugyanennek a koreográfiának az elsajátítása Arjunnak két, egészen két napjába tellett. Poor Abhay.