A hirtelen felindulásból megálmodott, kihelyezett és gyerekek számára is (ki)nyitott nemzeti dohánybolt  ChennaiExpress különblog ezzel itt a végéhez ért. Bezárunk és ezek után senkit nem szolgálunk ki több és több readysteadypo kontenttel, reklamációt éppen ezért nem is fogadunk el. Úgy érezzük én és én, hogy megcselekedtük, amit megkövetelt a híres kortárs bw blockbusterünk. A mai naptól kezdve ezt is szkippelhetjük már a bakancslistánkról.

És való igaz, egészen jó volt egyfele figyelni csak, egy dologra, arra a dologra pontosan fókuszálni, nem ötezer helyre mindenhova. Mert elmondjuk, elismételjük még egyszer, hogy ez volt A Nagy Chennai Express Nap. Csupa nagybetűkkel, a szavak elején. Még utoljára hogy meglegyen az utókornak, ilyen is volt, lehet mit mutatni, meg büszkének lenni, hogy elkezdtük. Meg olyat tettünk le, amit más nem. De hát mondom roppant mód meg és kiérdemelte.    

A végére pedig már csak ezt az interjút hagytam ki, ahol Rohit a rendező, és a két vezető színész van, volt jelen. És amiből mi a legjobb, legmókásabb pillanatokat kapjuk meg. A csomó bullshit kérdéssel most nem fárasztanak minket, helyette inkább itt van az, hogy Deepika elszínészkedi milyen is az, amikor a fanok meglátják Shah Rukh Khant. Egy rajongó bőrébe bújik (nem nehéz, ő is az valahol), vicces, gondolom sokan magukra ismernek, persze az is benne van, hogy most sokan ettől bedurciznak, mert nem volt szép húzás a részéről. Nekem poén, értem én a viccet, csak nem mindenki én, és a másik oldalt is megértem. De ezen kívül nyugalom akad még azért funfunfun pillanat bőven a maradék játékidőben. Srk tibiatyázik (deszkára pattan) egyet 'mápápá', meg felveszi a földről lábbal Dee csomagját, majd négyen egypercésnyerszeznek, végül meg elvannak mint a gyerek, amíg és amint játszanak verdás kisautókkal.

Oh my God! Lungi Dance. Ennyi volt hát.