És akkor lássuk mit mond az aktív kritikus közönség, akinek a bemutató után, mindjárt az ajtóban az arcába tolják a kamerát és a fejéhez teszik a legleglegleglegegegyügyübb kérdést amit ilyenkor lehet, hogy mégis milyen volt már, hogy tetszett. De ezek nem olyan emberek, mint én, mert az ilyet nem tolerálnám. Olyankor még a mozi hatása alatt vagyok, lehet később meg is bánnám, amit akkor mondanék. De itt se rólam van szó, én vagyok a világ közepe, hanem ez a film, a Chennai Express, ami a megkérdezettek szerint goodgoodgood lett. Vagy valami ilyesmi, és még néhány awesome is becsúszik, nyilván elvakult, elfogult fanoktól elsősorban (de volt, aki le is oltotta, helyes). Végülis nekik készült, miattuk. SRK azt hozta, ami nekik kell, amit szeretnek igazán a bw mozikban. A maszálát. Rohit Shetty meg nem ettől tanult meg filmet rendezni. Tényleg olyan ez a mozi, mintha Salmant kicsérélték volna SRK, aztán foroghatott is. Mondom úgy, hogy nem láttam, de ez az ember szokatlan, különös érzése, akárhányszor közelebb kerül hozzá.