calacitra

Ahol nincsenek hősök, ott van az Ek Villain. Shraddha meghal, Riteish egy sorozatgyilkos, Sid pedig vendettára szomjazik talán, miközben ő se az a fiú a szomszédból az ártatatlanságával.

Nagyjából tehát körvonalazódik a sztori, itt már jóval többet megtudhatunk róla, mint a keveset mutató teaser láttán. Információgazdagabb lett, ami sokaknál kiütötte a biztosítékot. Mert, hogy leövi a poént, túl sokat árulkodik, és ezt nem így kellett volna. Bár hozzátesszük bw soha se de nem az ellenkezőjéről volt híres.

Mohit Suri pedig a hírek szerint hozta a formáját. Mert az Ek Villain a koreai I saw the Devil hindi nyelvű adaptációja lesz. Nem minden frameben, de úgy általában. Ez tőle azért nem újdonság, miután a Murder 2 is már egy remake volt, ott a The Chasert dolgozta fel (azt is). Habár nekünk az EV egy Murder 2 S -nek is megfelel. És akkor még lehet mondani, hogy Murder 3 és a többi...

Miközben meg nézem, valami itt motoszkál bennem, hogy lehet mégse mindent lőtt el a trailer, úgy történügyileg. Persze belemagyarázás felső fokon, viszont talán tud újat és más mutatni, mint amire számítanánk. Ha meg mégse lenne így, akkor is nyugodtan alszom, hiszen ez is elég lehet bőven arra, hogy egy vállalható romthiller kijöjjön belőle. Mohit Suri azért ért ehhez.

Aztán. A zene. Önmagáért zenél. Az meg, hogy Shraddha énekli a Galliyant itt, külön posztot ér.

Ja és még egy valami. Riteish Deshmukh nagy dobása lehet az Ek Villain. Amiben végre kitörhet a romkomos szerepekből, ő is lehet az indiai Matthew Mcconaughey, ha úgy alakul. 

Ki, ne, hagyjátok. Jó hír: kötelező képkocka néznivaló (+ Kamaal R Khan). Rossz hír: még mindig egy hónap a bemutatóig.

A deepikapadukonézást háttérbe szorítva ma egy heroine van bwban úgy igazán, aki képes tökegyedül minden nagy nevű híró nélkül megtölteni a vásznat. Hogy aztán elfelejted az összes khant, kapoort meg mindenkit, akire bw helyezi a hangsúlyt, és emeli ki meg a többiek felé. Ő nem más, mint Vidya Balan.

És bár a férfiuralmat megdönteni Hajnal Tímeánál is nehezebb dió lenne Indiában, a filmekben, de azért, hogy ez mégse legyen ilyen egyszerű, sokat tesz a már említett Dee(pika) meg Vidya is. Előbbi tavaly halmozott sikert sikerre, míg utóbbi azelőtt a Kahaanival és a The Dirty Picturrel ment a mennybe, és gyűjött be annyi elismerést, hogy arra azért már felkapta a fejét bw.

Ígyaztán nem meglepő, hogy a női Aamir Khan most se aprózza el, megy tovább az úton, amit elkezdett, egy olyan filmmel áll elő, amihez csak neki lehet köze, senki másnak. Mert miután kipróbálta magát az idén romkomban is (persze nem először, és utoljára), lásd Shaadi Ke Side Effects, most 180 fokos fordulatot vesz, és már ő akar lenni az indiai Veronica Mars. Itt van tehát, megérkezett a Bobby Jasoos trailere.

Ahol Bobbynkat nő létére az mozgatja, hogy Hyderabad első számú, leglegleg detektíve legyen és váljon belőle. De hát nem veszik komolyan (komolyan?), ezért saját kezébe veszi a sorsát, kvázi köszönti Önt a Bobby Jasoos Pvt Ltd. Innen pedig már egyenes út vezet az őrült helyzetek és megoldatlan rejtélyek hazájába. Az meg csak cseresznye a habon, hogy Vidya ezért még az álcázás mesterségét egy újabb szintre emeli, mint amit megszoktunk. Ettől a szakmától, vagy tőle, vagy éppen a bw filmektől. Hahaha.  

Többek között koldusként is feltűnik majd, ami a hírek szerint annyira jól sikerült, meg lett élethű és valóságos, hogy a forgatás során valaki tényleg odament hozzá és pénzt adott neki. Tehát leszögezhető jó munkát végeztek a maszkmesterek.

A filmet Samar Shaikh rendezi. Július 4-én érkezik a mozikba. A zenét Shantanu Moitra szerzi. És ami még Vidya egy tucat kinézeténél is furább meg meghökkentőbb, az az, hogy Dia Mirza (az igazán soha be nem futott színésznő) és a vőlegénye a Reliancevel kiegészülve adtak bele, hogy elkészüljön a film. De talán ez legyen legkevesebb. A fontos, hogy elkészült, és ilyen lesz majd, ahogy azt a következő előzetesben jól megnézhetitek magatoknak. Must-see.

1 desi hero + 1 desi heroine + 1 videsi hero. És kész is Shashank Khaitan (itt és most debütáló rendezőnk) új filmje, a Humpty Sharma Ki Dulhania. Ami lehet, hogy első blikkre olyan, mint egy 20 deka tucat másik műfajában, meg bwban. És az is. Mégse találni fogást rajta, hogy ezért vagy azért pont nem kéne látni még közelebbről, teljes valójában.

Hiszen az Alia-Varun jodi minden erőlködés nélkül, a SOTY után szabadon már kisujjból lezavarja az ilyen szerepeket (azóta filmeztek rendesen), és félszavakból is megértik egymást. Plusz együtt ketten eggek. Jó nézni őket. Bár ettől még blockbuster nem lesz mozi, sőt.

Aztán ott van az az igen fontos tényező, mint a zene. Amit a Sachin-Jigar vezényel le. Hála Bhagwan, hiányoztak nagyon az idén. Remélem behozzák a lemaradást. Még akkor is, ha az előzetesből kiderül, hogy a Saturday Saturday is ott lesz hangulatfokozó és dalkiegészítő pótlék gyanánt, Indeep Bakshiék (feat Badshah) tehát visszatérnek a szombatos dallal, nem lehet lerázni őket. Fán.

Ja és a poénok. Varun DDLJ sírása epik. Már most. És ha ilyen okos humorból fog készülni, akkor nagyon is vevők vagyunk rá. Bár ezen nem múlik, mert igazából, már a kezdet kezdetén is azok votunk. 

Jajde szükség van az ilyen filmekre is. Ahol persze a rokonok törnek be a bw bizniszbe, de az ember mégis máshogyan viszonyul áll ezekhez, mert új arcok, frissek, fiatalosak, akikkel sokkal közelebb hozható a kontent, ha már tényleg erről a korosztályról van szó és szól.

Hiszen mindig mondom, egy visszafiatalított SRK vagy Amir Khan is jól mutat, nyilván azért többen is állnak sorba, de az igazság az, hogy annyira nem hiányoznak már a coa-filmekből. Kinőtték ezt, van még ezer más maszálá és műfaj, amikbe tudhatnak nagyot alkotni, és oda aztán valók.

Az LHDD szerencsére nem az ő filmjük lesz. Itt fog ugyanis bemutatkozni a nagyközönségnek Dishak Sheth és Armaan Jain. Debütálnak, persze némi hátszéllel, hiszen a seggük alá kaptak egy erős produceri brandet: az EROS-t és SAK féle Illuminati Films-t. Ahonan többek között a Love Aaj Kalt vagy a Cocktailt köszönhetjük, ha már műfajban maradunk. Meg kaptak egy AR Rahmant zenei részről, ami omg. Hiszen a maestro se tegnap adta nevét meg az akkordjait laza romkomhoz.

A rendező Arif Ali. Bemutató július elején. A történetet meg a trailer meséli el helyettem is most. Tetszik. 

A Bhootnath Returns után ez a Big B film olyan (lesz), mintha az idő kerekét visszaforgatták volna pár tíz évet. Vagyis nekem első blikkre tisztára olyan érzésem lett, hogy kábé 90-es éveket tapossuk most. Ami nem rossz, de azért fura be kell vallani. Nem beszélek ellene, de mellette se tudok igazán. Hiába Big B, és hiába a családiasság, meg a politika képbe kerülése, azzal szembeszegülés, Deepak Sawant (make-up művész) filmje egyáltalán de nem villanyoz fel. De az indiaiaknak ehhez azért lesz egy-két szavuk.