A harmadik hármas hónapnak az az igazi rákfenéje, hogy a nyár 80%-ba esik bele, és mivel köztudottan a nagyobbnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítok az ebből a különidőszakból érkező egy szezonos daldaraboknak, így konstans fejvakarás a vége, ha aztán mérleget kell vonni meg számot kell adni a legjobbakból. De kell, mint most, amikor a harmadik negyedév bw filmzenéit vesszük gorcső alá, úgy menetrendszerűen, úgy kicsit megkésve azért.

Ez pedig legalább olyan embertpróbáló feladat, mint egyet felemelni, kiválasztani a Khoobsurat filmzenék közül. Hiszen ez utóbbiba simán beletört a bicskám mindközül, prokontra érvek-ellenérvek záporoztak sokáig, hol az egyik, másik, harmadik tűnt a tuti befutónak, végül csak letettem a voksomat. Ilyen az, amikor győz a szív. Avagy nem minden a mennyiség, és a minőséget se kell túlértékelni. Egyszerűen csak szeretni azt, aki a leginkább megfog...

Amúgy nem csak ezek a filmzenék mondatják velem, de eléggé elemükben voltak a maestrok, OR lehet csak a csillagok szerencsés állása eredményezi azt, de bizony a következő listából nem egy vagy két darabnak van esélye arra, hogy bekerüljön a végső, több mint egy hó múlva befutó 2014 évzenéi krémjének felsőtíz illusztris társaságába majd.

Mert jól szólnak, jól is áll nekik a fülközelség, tapadnak, veretésre adnak okot, yolopillanatokat potyogtatnak, meg szépek úgy palvinbarbisan. Talán ez is lett az az időszak, ismerve már nagyrészt az utolsó negyedév felhozatalát, ami miatt a leginkább lehet szeretni bw-t. Pedig, ha jól megvizsgálod, olyanok, mint az Entertainment vagy Singham Returns zenéi rá se fértek a fecnire, a legjobb 11 mellé, csak mögé, ott kullognak a futottak még kategóriában. Amire senki nem fog már emlékezni pár hónap múlva.

De ne is velük foglalkozzunk, inkább azok élvezzék az ismertséget, a közmeghallgatást, akiknek nem kell tolmács, hogy megértsük mit is akarnak tőlünk igazán. Ahogy és amikor ránk hatnak, mert tudnak, és képesek a kedvünkben járni, kedv csuda nagy forgalmat generálni, parkettre invájtolni, ott tartani, légplébekéneklést kicsikarni belőlünk, wannabe arijitsinghnek képzelni magunkat miatta, és folytathatnám.

Szóval ők azok dalbetételőzetesen egy dragontape erejéig összemaszalázva, hallgatást...