calacitra

Ej, Ram Sampath, ezt te se gondolhattad komolyan. A címzene akkora klasszik, ez meg sehol sincs ahhoz képest, ég és föld. A Fukrey zenei összesének második tétele Mikaval vagy anélkül  biztosan nem lesz a kedvencünk. Azt remélem, hogy nem partyzenének szánták, inkább esti mesének elalvás elé, annak megfelelő lenne. De persze bambi-zizi-körhinta, haverok-buli-fanta, csak tényleg fantával a végén meg az élén. Semmi bugi. Nem lesz így ebből tgif. 

A YPD filmzenékig még (mindig) nem jutottam el, de ezt a videót látva az biztos, hogy kellőképpen lettek felvezetve az úgynevezett 'music launch' keretén belül. Talán meg is érdemli, vagy nem. 

De koncentráljunk arra, hogy ezeket a színészeket így, együtt, egymás mellett, társaságában régen láttuk, láthattuk már (Bombay Talkies nem számít). Nem is tudom mi lenne ha összeállnának egy film erejéig. Tippre világvége. Amúgy ezek után volt ember, aki tényleg csak a Yamla Pagla Deewana miatt ment el oda. Aligha. Ez a látvány, triumvirátus, úgyis minden rossz dalért kárpótolt, szóval nem. 

Ezt még mindig nem mutatták be? Ezt még mindig nem mutatták be. Nehéz is így komolyan venni Preity Zintatól az Ishkq in Paris-t vagy csak számolni vele, hogy akár még jó is lehet. Legalább tavaly óta húzzák, tolják, tologatják, idesasszézák, odaterelik meg mit még, aztán most úgy néz ki, hogy idén tényleg, ofisöl végre láthatjuk (mikor?). Már ha akarjuk látni. A soundtrack is megjelent már fél éve, de összvissz ha egy zenére emlékszünk róla akkor sokat mondtam. Vagy arra is csak halványan. Annyi rémlik, hogy Salman lesz item boy, meg Preitynek kijárt benne egy 'party song', azt ennyi. Hát nem lesz egyszerű innen vissza és feltornáznia magát oda, arra  szintre, hogy csak egy kicsit is érdekeljen majd akkor amikor valamikor.  

Majdnem. Csak egy kicsi választotta el attól, hogy igazán jó punjabi (bw film)zene legyen. Vagy nem is olyan kicsi. Tingli-tangli meg minden, de azért ez kevés egy Yamla Pagla Deewana folytatáshoz készült daldarabtól. Igazán jöhetne is már a következő, mert nem lett akkora maradandó earporn, bár ahogy látom az album is megjelent közbe, inkább ott a helyem, hallgassuk csak, hátha van ennél jobb is.     

AR Rahman is visszatért. Vagy jobban mondva próbálkozik a maestro. Gondolva itt a tavalyi betlikre: a Jab Tak Hai Jaan vagy a Kadal filmzene albumokra, amik nem úgy sikerültek, ahogy talán az tőle elvárható, elvárhattuk volna. Idén tehát duplán kell bizonyítania, hogy az csak egy egyszeri alkalom volt, nincs hullámvölgyben, tud olyat, ami a nevéhez méltó. Ergó nem felejtett el zenét szerezni.

Ez utóbbit oké senki se vonja kétségbe, és mindenkinek kijöhet valami rossz lépés, még neki is. Talán megrágta, leporolta, kitette az ablakba és most a (Mariyaant és a) Raanjhanaat már inkább odateszi elénk, az emberek füleihez, hogy tessék na ez a bw filmzene. A Tum Tak pedig...majdnem hogy olyan. De nem, nem. Inkább egy jó alap, kezdés, hatványzottan desi, ami nem ragad-tapad erősen, ám visszatérésnek megteszi. Nem szedte szét a házat vele, a csapból se fog folyni konstans majd, viszont kellemes, fülbarát tumtakolás.