Vége az Arijit Singh elvonásnak és elnyomásnak, az énekes újra bizonyítja, hogy

 nem lehet egy fecnire írva elintézni 

Mert még mindig nagyon ért ahhoz, hogy csipogos-csöpögös romantikus melódiákat, balladákat magasabb szintre helyezzen, szimplán azzal a ténnyel, hogy elénekli őket. A Sharib Toshi is ebben az erőben gondolkodott, amikor a kezébe, a szájába (khm) adta a lehetőséget, hogy a Saanson Ko címre bélyegzett dalukból kihozza a maximumot.

És nem titok, ki is hozta. Amit tudott, és képes volt. Mert amúgy a Zid filmzene önmagában nem egetrengető, onnan is csillagokat lepotyogtató daldarab, vagy évzene-vetélytárs másoknak, de nem is kell feltétlenük a hibákat keresni benne, miért ilyen vagy olyan.

A filmben lesz helye. Azon kívül real life nem látok benne többet, olyan pillanatot, amikor elő kéne venni.