Én nem készültem igazán semmivel, látva a külföldi oldalakat, ahol listáznak éppen sokat, inkább csak ünneplem, tisztelgek előtte csendben, a 100 éves Indiai filmgyártás előtt, ami 1913. május 3-án vette kezdetét. És azóta is megállás nélkül forog tovább és előre.

Szóval nem tudok mit mutatni, mondani, de az biztos, hogy nagy esemény ez, egy olyan országban, mint amilyen India, amilyen sokszínű gazdag hagyomány és kultúra és vallásrendszerrel bír.

Meg az igazság az, hogy sok régi filmet nem is láttam. A 100 évből összesen ha három évnyi filmterméshez talán volt szerencsém, de még az is sok, így is túlzok na igen. Ez már a jövő zenéje, hogy lehet gyarapítani ezt a számot. Kint tesznek róla úgyis, jut eszembe, ott már szombat van, haha.

Aztán a 2113-es évet mi már nem éljük meg, de azért addig is látunk még pár szép bollywood, kollywood, tollywood stb. darabot, hogy elmondhassuk ide, a blogra, hogy sírjunk, mosolyogjunk vele együtt, szórakozzunk, örüljünk neki, hogy egyáltalán van, létezik ilyen is a nyugati mellett.

Végszó. Csak megköszönni tudom mindazt az élménycsomagot, amit eddig indiai film (azon belül is főként bw szegmens) adott, nekem, az életem során. Sokat, többet, annál is többet, mint más akármilyen tényező, faktor valaha is. Fura lenne nélküle, az a helyzet. Akkor is, ha nem ennyire töményen, blogszinten foglalkoznék vele. Hiányozna nagyon. De egyelőre erről szó sincs, szerencsére. Boldog születésnapot neked, és mutasd meg a világnak, hogy mit tudsz, mennyit, de annyit, akkorát, fúha.