Ez a főkérdés igen, ami bár elég rosszul van megfogalmazva (talán bollywoodi, jobban áll) és nem is én tőlem származik, de legalább egy visszaigazolás lehet mindannak, amiről itt már a calacitran eddig 1 és 2 egész posztnyi megszületett, megszülethetett.  Meg aztán jól belegondolva, a blogcél is innen ered. Nem is maga a stat a mag a lélek, akkor még az nem jött velem szembe, sokkal inkább a számok, a végső eredmény, amik hasonlóan festettek fikciósan a fejbe vésve. Persze a valóság az mindig keményebb, példa erre az a háromszámjegyű és hosszú (a többiekhez képest) kék csík, amit ha lehetne, akkor itt helyben felszívnánk a tükörasztalon. De ez nem olyan, nem tűnik el csak úgy, hiába van meg függőség. Nincs elég a szippantásokból, és nem is akkorák, hogy ezt a problémát (szomorú helyzetet) orvosolni lehessen most rögtön. Mit mondjak erre? Jó sz*r a helyzet, de nem reménytelen. 

Tényleg fura ezt írni, de a számok önmagukért beszélnek. A válaszadók többsége, több mint a fele azt se tudja eszik vagy iszák azt a bollywoodot. Lövésük sincs, se pici se nagy. Komolyan az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, de miért? Kifejtem. Belegondolva, a kedves válaszadónak ha máshonnan nem, Hollywoodból, mint szóból azért még csak-csak lehetne valamiféle következtetése (nem kizárható az ellenkezője se), de legalább őszintesége kincs - még ha az semmit sem segít egy ilyen esetben. Nem akar becsapni, megtéveszteni, talán nem is találja viccesnek a kérdést, hanem bevallja, hogy fingja sincs róla. Ez persze bárhonnan is nézem, jellemzi a sötétséget, ami bwügyileg körülvesz minket, bennünk van. Viszont ez a szám még bizakodásra is adhat okot, az optimizmus legyen veled, hiszen semmi nem zárja ki, hogy az esetleges megismerést majd egyszer egy szerelembe zuhanás fogja követni, ugye. Na ebből az aspektusból nézve már nem is olyan vészes az erre a válaszlehetőségre leadott szavazatok száma.

Egy dolog nem tudni mi a fene az, a másik meg az érdeklődés teljes hiánya. A második legtöbbet lestrigulázott "nem is érdekel" magával hozza azt a menő passzivitást, kritikus szemléletmódot, ami velünk van él és virágzik ebben a világban.  Egyik bwdira se csekingeltünk be rá még soha de soha mison, lehet csak pár előzetes, képanyag erejéig futottunk belé, bele, de az alapján nem kérünk belőle, mint kisgyerek a spenótból. Gondolkozom rajta erősen és azt mondom ez a kategória se menthetetlen, ha minden kötél szakad. Hiszen elég egy, egy darab alkalom is arra, hogy megváltozzon az ember véleménye bwról. Persze itt se mindegy, hogy milyen filmmel kezd és milyen bwtudásvagyon, tőke birtokában van akkor, amikor erre a lépésre határozza el magát. De a stat szerint vannak, aki láttak filmet onnan, és nekik elmegy. Másoknak meg ha éppen nem is jött be, oké, viszont legalább kipróbálták, megadták az esélyt neki. Mégis jobb, mint az állandó kihúzás valami alól. Nem?

A mérleg másik oldalával, azokkal, akiket érdekelne vagy akiknek tetszett több is, tényleg hálásabb helyzet foglalkozni, nem is igényel bővebb kommentárt. Jóllehet a számuk kevéske, még ha összematekozom plusszal őket akkor is, viszont a jelen-ségük be happy. Egyrészt szeretik annyira, hogy egykettő után hármat is nézzenek belőle, másrészt mutatnak valami érdeklődést (akik nem láttak még) a varázsa iránt, a kül felé, hisznek benne, még ha az lehet nem elfogultságból ered, nem is teljes, csak gyermeki kíváncsiság, két iksz felett is. Egyszerűen sumasumasuma jó látni, hogy tökre itt vannak köztünk, még ha páran is. Ezek után már csak pár olyan dolog izgat a stattal kapcsolatosan, mint az életkorok vagy a nemek megoszlása a kitöltők között, mert ezekkel lehetne fullos a kiértékelés, az összkép és lehetne tovább boncolgatni így a fiatalok vs öregek, nők vs férfiak szálon, de nem most. Tippre egyébként az első kettőt (nő és fiatal) gondolom a többségnek csupán megérzés szintjén.

Amúgy a kérdést nem először teszik már fel, persze nem is utoljára (itt is lehet). 2008-ban volt pölö egy hasonló megmozdulás, ugyanitt ezen oldalon, akkor ott a 357 nem mellett 77 igen volt.  Tartózkodni meg ilyenek nem lehetett, a válaszlehetőség leszűkítette két emberre a világot, arra aki látott már, meg arra aki nem. Lehet, hogy ilyen egyszerű ez, nem több.