Olvastam olyat, aki fideszes magabiztossággal azt merte állítani, hogy idén ez a legjobb item song. És tényleg? Tényleg. Tényleg? Nem. Hát nesztek.

Csapjunk is a közepébe mindjárt.

Mert azt magam sem vitatom, kétségtelenül van benne valami szemtelenség, ami csak ellopkodja a tekinteteket, és elnyeri végül az inkább igen, mint nemtetszésünket is, de ánblok azért hagy maga után némi kivetnivalót ez a tételdarab.

A Dhating Naach névre hallgat, és - amúgy a Phata Poster Nikla Hero c. film egyezményesített tétele - amilyen faékegyszerű, olyan átlagos. A fő főbetegsége az az, hogy semmi kisugárzása nincs. Sehol egy plusznyi plusz, hogy ebből valami több lehetne, igazán kiemelkedő az évben. Vagy egy olyan pillanat, amiért megérné gifkatalógust gyártani. None. Csak van, csak elmegy szódával.

És ilyenkor hiába jó a koreo', jó a helyszín - aminél többet butaság lenne elvárni manapság ettől az intézménytől, de még Pritam sem végzett rossz munkát - mert fasorba sincs egy Jadoo Ki Jhappival, ami tényleg etalon lett.

És amíg ott 'Zsáklin' nagyon tud érvényesülni (egy Prahu Deva mellett), ahogy megmutatja magát, mint a szegények Katrina Kaifja, addig itt Nargis Fakhri egyáltalán örülhet, hogy nem mást választottak helyette. Kis túlzással majdnem leimitálja Sunny Leonet, persze táncban, és bár durva, de ha nem lenne, akkor se vennénk észre. Ja, hogy valami nő is táncol benne?

Szerencsére van egy akkora tényezője a Dhating Naachnak, ami csak maga mellé állít. Ez pedig az item numberek védőangyala, Nargis megmentő hadművelet sikerkovácsa Shahid Kapoor, aki oneman show lerendezi az egész haddelhaddot elejétől a végéig, ahogy azt még tanítani se tanítják. Na ő már hiányozna, és fájna, ha nem lenne itt. Még úgy is, hogy amúgy se fogom gyakran nem hogy szemeim, lelki szemeim előtt látni ezt az item numbert. De így legalább vele általa, az esélye megmaradt, hogy a filmben, azt látva, ne csukjuk be a szemünket, fogjuk be a füleinket, tekerjük át, mintha nem is lenne benne ez. Ez. Ez itt ni.