Véletlenek már pedig nincsenek. A történelem meg ismétli önmagát. Ugyanis Gaurav Dagaonkar nem volt rest egy újabb Soniye 'krakent' elengedni bwra, ránk, mert fel vagyunk rá készülve szerinte. Nem volt elég, az két éve, biztos elfelejtettük, talán nem emlékszünk arra, de minket nem lehet megvezetni (vissza, kereshetőek, vagyunk). És ha egyszer bejött, majd másodszor is fog. A baj csak az, hogy ez nem így van. Nem így lett.

A legújabb, Heartless filmhez szerzett KK által előadott nyomába se ér a korábbinak. Persze ettől még illdomos szemeket szegezni a zenei rendezőre, aki ritkán bújik elő a barlangjából (aka kap felkérést), de akkor azért mindig megmutatja mi és ki lakozik benne. A Bass Tu Hi, vagy a Kaafirana is jól példázza, hogy akad még ott potenicál, ahonnan ezek jöttek. És végülis a Heartless korongot is eladta két dal után, nekem legalábbis. Meghozta a kedvem.