Unalmas és lassú - írják ezt sokan a pár napja vetített Looterara. Ami már csak azért is vicces, hiszen tudjuk, hogy az indiai aktív közönség tényleg nem ehhez, az ilyen fajta romantikushoz van hozzászokva, így érthető miért mondják azt amit. Nyilván az se elképzelhetetlen, hogy ebben az esetben igazuk van, és fején találták a szöget.

Viszont egyúttal azt sem szabad és lehet elfelejteni, hogy Vikramaditya Motwane, a rendező korábbi munkája az Udaan se volt szélsebes, és történetgazdag, és maszalakistestvér, mégis egy örökzöld, egy klasszikus lett belőle, amire szívesen lehet emlékezni, és újra elővenni akármikor. Meg aztán várható volt, hogy itt sem fog kapkodni, hanem megint egy egyedi, egy unikum képkocka-néznivalóval áll elő. Pontosan olyannal, amilyen az Udaan volt, és amilyennek lefestik azért a Looterat is néhányan. Várjuk nagyon nagy szeretettel.