calacitra

Az eső is egész teljes nap konstans megállás nélkül potyogott, de ez nem elég baj, vagy ez a legkisebb...volt, amikor meghallottam, végigszenvedtem az aktuális, legújabb Himesh féle Shortcut Romeo filmzene (dal és betét) promóját. Mert akkor már úgy éreztem, azok után, hogy felőlem akár hó is eshet, végülis csak nyár van. Egyszerűen csak rossz. Ami hát az egész albumra tökre igaz. Majd legközelebb. Ha lesz legközelebb!  

A dalokhoz való viszonyom már ismert, dióhéjba a Tum Hi Ho számomra etalon, az évzene innen, de mivel sokan szeretik a többit is a korongról (nekem annyira nem), így csak idő kérdése volt mikor születik meg már a csomó remikszpróbálkozás után egy mashup is az Aashiqui 2-nek.

Na pontosan eddig kellett várni, mert Kiran Kamath magára vállalta, vagy inkább a T-Series unszolására elkészítette. A végeredmény egészen korrekt lett, mifene, habár azért nem hoz lázba, ettől se szerettem meg azokat a dalokat, amiket amúgy se szerettem a soundtrackről. Lájti, talán még találkozunk vele, talán nem. 

A filmhez pedig hozzátartozik, hogy mára már tagja a bw blockbusterek illusztris társaságának. És egyben 2013 első jelentősebb anyagi sikert hozó hindi filmje lett. Persze nem hozott össze 100 croret, de azt is kell nézni, hogy mennyiből indultak, mibe került az egész Aashiqui csomag. Tippre Bhatt filmről lévén szó azért nem lehetett olyan drága és költséges, tehát egy 60-70 crore megugrással (összbevétellel számolva) már oda lehetett érni a nagy siker kapujához, és át is lépni azon. Az A2 ezt megtette, amit valljuk be nem gondoltunk volna. Vagy én nem, az biztos. Olvasom néhány helyen már a DDLJ utáni legjobb romantikus desi mozinak titulálják, ami nagy elismerés. Még a végén megnézem, pedig...        

A Yuva és Rang de Basanti szerelemgyereke - na így kommentálta alá valaki AR Rahman legújabb dalpróbálkozását, a Tu Mun Shudit, amit a Raanjhanaa filmhez szerzett. És tényleg ahhoz hasonlítható, meg azért semmi máshoz. 

Miközben a maestro azért újra és újra és újra igyekszik prezentálni ilyen és ehhez fogható, minőségben is vállalható filmnzenékkel, hogy de igen visszatért, és nincs többé JTHJ. Felejthetjük is el azokat, mert a Raanjhanaaban ismét előhúzott valamit a kalapból, ami hát működik a fülnek. Jobban, mint a korábbi munkái tavalyról, de messze nem úgy, ahogy az tőle elvárnánk. 

De oké, persze tetszik ez így is. AR Rahmant pedig verdikt jó hallani ahogy el/visszarrahmanosodik. Ide nekem az ost-et.    

"

Írnak itt midenfélét Sonakshiról, hogy mert duci, és mert Ranveer nagyanyja lehetne a Looteraban, de azért ennyire közel sem gáz a helyzet, az inkább, hogy Amit Trivedi a zenei rendező addig-addig utazik ezen a szép dalokat csinálok vonalon, amíg én el nem alszom rajtuk. És ez most nem dicséret akart lenni.

Elvileg és gyakorlatilag is van már soundtrack, szóval mielőtt a fülemhez kapom, hogy mi is lesz ebből verdikt. Nyilván nem akarok egy ilyen filmtől másfajta dalokat, ez passzol hozzá, ez kell, Amit se ma kezdte. Egyszerűen csak jójó, de áh kevés. Ugyanezt érzem itt megint.

Meg azon is agyaltam, hogy eddig kevés olyan férfias színészi produkcióban volt részem, ami egyrészt minőségi, másrészt díjkompatibilis, van létjogosultsága annak, hogy jelöljék majd érte bármelyik awardson. Na az én hipotázisem az, hogy Ranveer lehet az egyik ilyen idén, ha el nem szúrta nagyon, vagy szúrták el neki. 

Nem kell nektek se Zuckerberg, se a túlzott deficit, se a cannes-i nyertes leszbifilm, hanem a Go Goa Gone, az az. Ami bw első zombi vígjátékaként feladta a kötelező házi feladatot a nyugatnak, azzal együtt Hollywoodnak, hogy tessék már így kell ezt csinálni. Izé jól csinálni és roppant mód szórakoztatóan. Persze azt is elhiszem, hogy majd ezek után senkinek se fog bejönni (olykor gyerekcipős megoldásokkal, olcsó poénokkal operál), de engem most nagyon megtalált (már 3x visszanéztem), megnevetett úgy, ahogy azt akármilyen film nagyon régen tette már.

Akarok is még írni róla sokat és többet, remélem majd lesz rá lehetőségem (idő, energia, ihlet gyere haza), addig viszont jótanács: ne zombuljatok sokat, tudjátok a karma is bitch, a hétfő az hatefő, és slowly slowly, ahogy azt a következő GGG filmzene refrénje is tartalmazza magában. Ja és igen, a Sachin-Jigar megint prémium soundtrackel rukkolt elő. Egyébként majdnem a Khoon Choos Let posztoltam, de rájöttem ez már a hét második napja. Áh. Valahol megint kimaradt 24h, aki megtalálta, az ordítson. Vagy ha azt nem, akkor a refrént, ami így szól angolosan mégis. 

'The night is a whore, it asks for more,
get looted slowly..
Make a mix of weed, and roll it,
but boy, slowly..
The night is a whore, it asks for more,
get looted slowly..'