calacitra

Ki kérdezte? Mert van már ilyen is. Dj Shadow összegöngyölte nekünk. Mi meg köszönjük szépen. Egészen rendben is van, mind emberileg, mind zeneileg, mindenhogyan. Különösen az tetszik benne, hogy pöpec dalokat válogatott be ide, majdnem a legjobbak közül is a legjobbakat. Saif azért szerintem alul van értékelve, a Khanok között sok esélye labdába rúgni nincs nagyon, de ha ilyen Go Goa Gone dolgokat bevállal, ezt a vonalat erősíti, akkor még lehet rá a jövőben számítani, ennél is jobban, csak hát ő se lesz már fiatal. De jöjjön a lényeg. Kitkat. 

Áááh, ezt megint jobb nézni, mint hallgatni. Pedig Mohit Chauhan az Mohit Chauhan, nem is rajta megy el ez a Shortcut Romeo filmzene. Himesh Reshammiya az egész elkövetője. Úgynevezett zenefelelős, aki mintha mindig egy 'hangyafasznyival' marad el a tapstól, a dicsőségtől, a megérdemelt sikertől. Mert ebben a dalban is benne van a potenciál, hogy nagy legyen, nagyobb ennél, de valahol elveszik útközbe, elveszít engem, mint egy valakit, aki szeretne jó bw zenéket kapni tőle, azt várja, hátha.

A Khali Salam Dua se kukába vele való-fajta, csak átlagos, szürke, rutinmunka, aminél kezdem azt hinni, hogy a zenei rendezőnk nem is tud varázslatosabbat, slágeresebbet, élvezhetőbbet. Remélem a továbbiakban azért segít, hogy megváltozzon a véleményem erről, egyúttal róla. 

Tutira duplikálom vagy önismétlem magam századszorra már, de ha meg nem, akkor nehezen tudom elhinni, feldolgozni... a tényt, hogy a Love Aaj Kal (2009) örökzöld, kultikus, klasszikus, 4évszakos slágere még nem tűnt fel a blog hasábjain legalább egy picinyke posztban. What the f*? Vállalhatatlan és el is süllyedek szégyenemben gyorsan, már csak azért is, mert ha engem kérdeztek, akkor a bw filmzenetörténelem ékköve, csúcspontja, krémje ez a dal, ez az egyik. Olyan, amit a valaha volt legjobb bw dalok között tartok számon. Nem csak a kedvesem (heh), egy kedvencről van szó, hanem úgy gondolom több annál, hiszen minőségileg is minőségi. Benne van minden, amit egy jó party, dansztrekknek tudnia kell, és érdemes. Unalomjáratok kilőve, dalbetétje pedig minden rúpiát megér. Akármikor bármikor, mindig jöhet. Most például? Most például. 

Hogy az a hegedű vigye el. És hozza vissza. Most ezekre az alapokra, ütemekre indul a heti fűszerezés, kontent(t)olás itten. A dal címe Violin (ohwait?!) és az Iddarammayilatho telugu nyelvű filmből való. 'Dél'ben az igazság, Allu Arjun meg meg még mindig király. Csak el ne felejtsek közbe posztolni is, mert a szám jár és nem a kezem.   

Ha már neked is eleged van a felhőkből, a viharokból, a jégpotyogásból, akkor itt a helyed, hallgasd a Lootera egyik filmzenéjét, Amit Trivedi jóvoltából, ami most már dalbetét formájában is megtekinthető, check.

Varun és Pakhi lávsztoriját öröm nézni, miközben a zene hatására a világ összes baja eltörpül, majd elvész, mintha nem is lett volna soha, de soha. Nagyon egyszerű, varázslatos daldarab a Sawaar Loon. Ami elsőre még nehezen adja meg magát, de később, a visszajátszások során egyre szerethetővé, szerethetőbbé válik. Igazán fülbarát, de azért nem évzene.

AT remélem ennél csak jobbakat hoz majd a korongra. Meg annál is, amit a legutóbbi Bombay Talkiesra szerzett mind, bár az nem lesz nehéz, eléggé harmatgyenge lett. Ha viszont most itt a Looteranal az év eleji Kai Po Ches formáját veszi elő, akkor nincs harag. És ne is legyen.