calacitra

Ishq Bulaava> Hasee Toh Phasee

Mert a Vishal-Shekhar albumonként egy igazán ütős dalra mindig fogható. A Hasee Toh Phasee korongon is addig-addig kapcsolhattuk tovább az unalmasabbnál-egysíkúbb dalokat, amíg itt nem találtuk magunkat, ennél a dalnál. Amit Sanam Puri énekel többek között, és amit most ő a bandájával előad akusztikusan, hisz így is lehet. És a fene vigye el, még így is jól szól. Sanam meg kezdi kinőni a kabátot. Még akárki is lehet belőle. Lesz is, meglássátok. Amúgy nagy kedvenc ez a dal. Megfoghatatlan, babapopsi puha, vattacukor élvezet, amit hallgatva semmi de semmi gondod nincs az életben. Álomszerű. Az.

Mert Kiran Kamath tudja, hogy mit fogsz hallgatni a jövő héten. Ezt.

Az indiai mashup nagykövete egyébként két éve pont a valentin napra készített és időzített referenicájával robbant be a piacra (nálam legalábbis), amit talán azóta se sikerült nagyon megugrania. Egy etalon volt, amiben tényleg minden dal a helyére került, passzolt, és működött. Olyan, ami a mai napig is szívesen visszahallgatható, legyen szó bármelyik napról.

Most viszont az egyre közeledő Valentin nap alkalmából Kiran újra ott találta magát a mashup készítő programja előtt, hogy egy olyan terméket mixeljen agyonra, amiben az egy ütemre jutó szívecskék, romantikus sorok meg a <3<3<3 előfordulási esélye a legnagyobb. És ahol nem kell az ötödik karikát odaphotosoppolni a négy mellé, mintha ott lenne, mert az jön magától. Úgy sikerül, ahogy az természetes.

És hát sikerült is. Nem azt mondom, hogy kenterbe veri azt a bizonyos 2012-est, de közel van hozzá, eléggé eltalálta. Ami meglepő is lehet, azok után, amit tavaly összeszakmázott, az nem az ő éve volt. Viszont az idei eddig az, mintha újévi fogadalmat tett volna. De jó is, jól is tette. Mert ez így win-win.     

u.i.: Loves make life live.  

Az jutott eszembe, miközbe néztem ezt a Total Siyapaa dalbetétet első körben , hogy annyira elkomolytalankodták, amivel aztán a vesztébe rohant sajnos. Pedig ez lehetett volna egy tényleg jó hangulatú, funfunfun végtermék is, benne volt ez, de akkor a gyeplőt is fogni kellett volna, a sarokra állni, és meghúzni a vonalat ott, ahol kell. Mert ennek így most végül teljesen rezsicsökkentős íze lett, ahol a a dal maga is csak egy sokadlagos támasztó pillére az össztucatképnek, nem több. Ali Zafar tehát ezt most a London Paris New York után picit nagyon benézte. Persze a folytatás még adott, a jobb folytatás természetesen. Mert egyáltalán nem veszi el a kedved, Yami Gautam pl haláli végig, egyszerűen egyszerű.  

Most nem lettem volna Soumik Sen helyében, akinek a fő feladata az volt, hogy a Juhi Chawla vs Madhuri Dixit jó és rossz összecsapását, ami már leírva is epikus, azt valamiféle zenével fesse alá. Nem is nagyon sikerült neki. A helyzet az, hogy a képkockák elnyomják a címadó dalt, ami már magában se egy nagy találmány. Ha meg ilyen királynőkkel találkozik, a szem nem marad szárazon. De tudjátok mit, nem is vártam mást. Azt, hogy ez a film, a Gulaab Gang majd erről fog híres lenni, ha híres lesz, pl. a zenéiről. A női powaaaa megtestesült filmhimnusza lesz, amit minden indiai férfi embernek kötelezővé tennék, színésznek szintúgy. Ez az ami tényleg lázba hoz, és elmész, mielőtt még el se mentél vagy akarnál. csak éppen. 

Olyan álomszerű, de igaz történet. Arijith Singhet azonnal minden dalba. Akinek szép romantikus balladái nem csak szép romantikus ballada formájában szólnak nagyot. És jutnak el soha nem látott magaslatokba, bele a fülünkbe, meg annál is tovább. Hanem még diszkók népe külön(c)verzióban is iszkolásra ad okot, vonz, és attól zsongasz be túl igazán az új pénteken: csütörtökön. Ahogy nekik készült, direkt nekik, - kiállásgazdag, dábteporientált, tüctüc lételemmel,  de mégse nekik. Gaurav Dagaonkar a Heartless c. film egy dala adja meg akkor és most az ezredmásodpercek kemény ütemét. De vigyázz, csak legyen hogyan kijönni belőle, mert nagyon odaragaszt, oda magához, oda.