calacitra

Szépet. Romantikusat. De azért nem minőségit. Ha ilyen feltételek alapján szűrtök, a számításaitok itt megtaláltatnak. A Mary Kom soros dalbetét előzetese az első témázos pátoszi giccs után a pátoszt eltörölve, viszont a giccset meghagyva mutatja be nekünk, hogy egy bokszolóNŐ is lehet szerelmes meg bokszoló egyszerre. Nyilván az ellenkezőjét sem zárta ki mindenki élből, meg a film amúgy is biopic valamilyen szintig. A Sukoon Mila meg egyszerűbb nem is lehetne ennél, de azért jobb már igen. Hallottunk édesebbet, mámorosabbat, rózsaszínfelhősebbet, és szívecskésebbet is már az idén. Bár lehet én lennék az első, akinek beletörne a bicskája, hogy ezt megírja egy sportfilmbe zenei téren. 

Az MTV India a Honeyval (Bring Me Back) és Raftaarral (Swag Mera Desi) való nagy sikert aratott közös munka után, most Badshahhal és Raxstarral kollaborált egyet. Ebből lett aztán Bandook. Amihez dal és klip is készült.

Badshah amúgy is régóta csókós már, Raxstar meg valahogy nem ugrik be sehonnan, de tudom már, majd a Bandookból fog. Hiszen a feat frenetikusan jól sült el. Hallgattuk, hallgatjuk és hallgatni is hallgatjuk majd. Már kedvenc, szeressük, a mainstream indiai hiphop ékköve.

Több Salim-Sulaiman filmzenét bwba! Meg badass heroine-okat. A Mardaani himnusza erre simán felvilágosít, de azért Rani Mukerji osztása is megunhatatlan benne. Talán még Priyanka Chopra káoit is üti. Annyira rendet rak ő. A dal meg partner, olykor tüzel, máskor olvad, viszont a rímei között van az igazi trúság odaát.  

Tudjátok, szoktam azt mondani, hogy ezek a dalok is arra születtek, hogy aztán össze-vissza-szét-agyonmesápolják őket. Hát az Ek Villain filmzenék pont hogy nem. Elképesztő komolyan, látva és hallva azokat, hogy Dj Shadow után most Kiran Kamath cumizik egy óriásit. Gondolom gondolta, neki majd összejöhet, ha már a sorstárs kollégának csak nem akaródzott. Ez viszont hiba volt kedves KK. Túl van cifrázva, miközben sótlan az egész. 

Az van, hogy most már tényleg minden szem és fülpár Dj Chetason van. Ha ő nem, akkor senki soha se de nem.

Amit az indiaiak a Jumme Ki Raaton esznek, én ugyanazt, csak a Hangoveren.

Az MBA másnapos dalát azért remélem ennek ellenére senkinek nem kell bemutatni. Vagy ha mégis, akkor a következő egyenesen hozzá készült cover segít ebben. Amit Shirley Setia ad elő, picit shreyaghhoshalkodik és elég ügyesen teszi is a hangokat a helyére. Bár ez a feldolgozás inkább abban erős, hogy mennyire de ennyire jól szól így a Hangover hálószóba akusztikusan, gitárral alápengetve. Tetszik.