Valaki szerint Sonakshi tette tönkre ezt a dalt. Szerintem nem kellett neki, vagy nem tudta, mert nem volt mit. Ez a Boss filmzene ugyanis alapjáraton tingli-tangli, elmegy szódával, viszont többre már nem hivatott. Tipikus esete annak, hogy egy rendőr azt hiszi átfér még a két villamos között, aztán mégse. És ott ragad be, nem megy tovább se előre se hátra. Meg túlértékelt, a zenék overactingja, Lungi Dance 2.0, ami egy idő után mégis úgy eltűnik a -füledből, mint Magdi néni karja valahol (már elnézést, és remélem ő legalább szerencsével jár). De azt is elhiszem, ha van akinek bejön, szeressétek csak, nem fogok haragudni. Még így készültet is adok mellé, legyen dupla az öröm.

How to make it: Raghupati Raghav
Egészen megbarátkoztam már a dallal, no nem ennyire, de talán megmozdulna rá a jobb lábam, ha ez lenne a világ utolsó bw partyorientált filmzenéje. Máskülönben viszont Hrithik sokkal jobban táncol, mint ahogyan szól. Bár nem csoda, mármint az előbbi, hiszen volt kitől tanulnia. A koreográfia atyja ugyanis Remo volt, aki azért nem bánt vele kesztyűs kézzel. Hiába az aki, meg ez volt az álma(ofkorz), mégis először oktatta ki. És tanította meg azokra a mozdulategyüttesekre, úgy, hogy még Hrithik is azt mondta közbe, olyan az az érzése, mintha hét év után újra táncolna (aj). Több mint egy héten keresztül próbált is rá [a színész], ami nem akármi, hiszen tudvalevő, hogy kisujjában van a tánc művészete (az apja már csak tudja). De a tökéletes mozgásért bármit ugye. Amit még a tükrök előtt is lehetett gyakorolni, a nagy finálé előtt. Végül azonban minden nagyon popping lett, amiben tényleg nincs hiba. Most pedig meg is nézhetitek magatoknak, hogy nincs, mert így készült.

How to make it: Shuddh Desi Romance - title track
Ami végül kimaradt az idei nyár legnagyobb bw slágerének dalbetétjéből. Ergó ígykészült. Ganesh Acharyaval, sérülésekkel, megannyi emberrel. Olyanokkal is, akik amúgy nem tartoztak a stábhoz, de nézőként ki nem hagyták volna semmi rúpiáért a Shuddh Desi Romance forgatását. És jól is tették, a helyükben magam sem cselekedtem volna másként (irigykedem). A munka megvár, ez viszont nem. Aztán már lehetett ügyeskedni, táncolni (5:21), mint ahogy Parineeti és Sushant csinálja alapból. Előbbinek ez is a kedvence az egész albumról. És való igaz, nekem is közel áll a szívemhez. Nem lesz könnyű elfelejteni. De elfeledtetni se.

Reklámszünet
Tudom sokan feltettétek már magatoknak azt a kérdést, én igen, hogy vajon egy szép - dekoltázst is felvonultató - bw színésznő és egy ismert krikettjátos képes lehet-e együtt, kéz a kézben, táncolva sampont reklámozni? A válasz nothing to hide. Azaz, hogy itt is van, igen. Megkaptuk. Bár ez még csak amolyan howtomakeit, viszont ne legyünk már mohók, mert ezek szerint semmi sem lehetetlen már. Első dolgom is lesz megvenni, csak hogy nekem se legyen semmi takargatnivalóm az életben, meg hogy nem utolsó sorban így is nézzek ki, ahogy ők. Kosárba vele.

Making of Madras Cafe
Szeretem azt, amikor a rendező egy műfajban, stílusban tud kiteljesedni, de még annál is jobban, amikor képes ezen túllépni, változni, mer változtatni, és mást mutat meg, mint eggyel korábban azt tette, vagy csak bármikor valaha azt addig tőle megszokhattuk. Nyilván ez utóbbi feszkósabb, mert mi van ha nem jön össze? És ha tényleg nem, akkor lehet majd a fejet a falba verni, hogy 'miért nem csináltam még egy romkomot, miért nem, az is jobb lett volna'. Nem könnyű döntés, de nekem valahol ez a mentalitás, szemléletmód, hozzállás egy rendező részéről inkább tetszik, mint a tűzijáték éppen. Hiszen abból az egyiket elcsípted, akkor az összeset láttad, nem lesz már abban semmi új n+1. Shoojit Sircar szerencsére ennek az ellentétje. Bár furán is vette volna ki magát, ha egy újabb Vicky Donort csinált volna, egy újabb tabutémákat feszengető filmre adta volna a szavát. De az mégis csak meglepetés, hogy ekkorát fordult vele a világ, pálfordult, meg mondta azt, hogy az volt, most meg legyen akkor egy ilyen másik. Remélem legközelebb is tartja magát ehhez a szokásához, és az se veszi el a kedvét majd -ettől, hogy a Madras Cafe nem fog kasszákat robbantani, vagy akkora díjsikereket elérni, mint az első rendezése tette. Persze az is lehet, hogy a Madras Cafe többre viszi annál. Meglássuk. Most egyelőre egy ígykészült erejéig emlékezünk meg róla.
Utolsó kommentek