calacitra

Nem hiszitek el, de úgy a harmincadik másodperc derekán éreztem valamit, olyat amit Prakash Jha mozis dalbetéttől soha. Hogy ez jó. És már ott tartottam, hogy a Salim-Sulaimannak virtuálisan, elméletben odaajándékozok egy filmfaret, hogy ők még ezt is megcsinálták, behúzták a bakncslistáról. Ergó PJ filmből évzenével hozakodnak elő, amire tényleg olyan ritkán van példa, mint PJ filmben az évzenékre. Szóval ennyire. De aztán jött a csattanó. Mert a következő ugyanennyi idő eltelte után mondtuk azt, hogy a mézes meg a madzag vigye el, nincs is ebben semmi nagy durranás. Átlagos. Pedig milyen jól indult, emlékeztek még.  

'Egy életem egy halálom, de a Satyagraha soundtracket csak megfülelem és aztán meg is bánom'. Vagy nem. Ez a jövő zenéje. A Ras Ke Bhare Tore Nain a mostanié, a jelené, meg egyben a Satyagrahaból való, ahhoz tartozik. Szépnek szép, csak az nem elég egy bw dalnál. Csodálkoznék is, ha Prakash Jha filmje kitermelne magából legalább egy évzenét, nem arról híres. Pedig most a Salim-Sulaiman is közreműködött, talán miattam is. Úgy érzem, nekem szól az album, nekem címezték, nekem akartak kedveskedni, azok után pláne, hogy azt mertem írni: kevés vagy, mint Prakash Jha filmben a jó zene. 

Ram Charant minden bw moziba de azonnal! Pedig a telugu sztár a kommentelők szerint még itt keveset is táncol, ennél többet tud. Lehet, de én ennyitől is letettem a hajam. Miközbe tudom ki ő, láttam is pár filmjét, de az, hogy a Zanjeert vele készítették el végül, annál nagyobb igazság nincs a Földön.

A Zanjeerról már tudjuk, hogy remake lesz. Legalább, több mint 30 év után porolták ki, tették új dobozba, öltöztették más köntösbe, de az eredetit is szem előtt tartva, hogy aztán Zanjeer néven, RCT főszereplésével, Priyanka Chopra 'kellemes' társaságban hozza vissza a kultikus rendőrmozik ideálját, és vele együt fénykorát a mai bwba.

A filmet bő egy hó múlva kezdik vetíteni, és hindi meg telugu nyelven (annak a címe úgy Toofan) is megnézhető lesz, kinek hogy tetszik. Meg még a dalok is két nyelvre születtek. Például a Mumbai Ke Hero a jó példa erre már, hiszen fél év óta kint van hozzá a telugu változata, ami nyilván ugyanerre hasonlít, ugyanez, csak más nyelven van elénekelve. Meg azt nem Mika Singh adja elő, hanem éppen valaki más. 

A mai nappal pedig beköszönt már hindi nyelven is. Azt mindenki döntse el magában neki melyik tetszik jobban. /nálam itt a telugu közelebb áll a szívemhez, talán mert az első volt, mert a déli nálam a nyerő desi választás, viszont ezt is egyre inkább kezdem megkedvelni/

Egy biztos, hogy 'az amitabhbachchanosan beszélő' Ram Charan, és 'az életemben ilyen szép rendőrnőt még nem láttam, nem is fogok' Priyanka Chopra együtt nagyon működő, szerethető jodinak tűnik. De dal is nagyon ott van, bár ez már régóta köztudott. A koreográfia feltalálójának is kijár egy fizetésemelés. Tényleg nehéz rosszat mondani róla (talán Mika hangja lehetne karcosabb).

Verdikt. Nagyon összegyúrták a Mumbai Ke Herot, nem is lehet mással megnyitni az augusztust. Csak ezzel illik. Ebben a hónapban még jobb zenét nem is hallottam.

Kedvenc jelenetet is kiemelni belőle már-már bűn lenne. Az egész egy hatalmas nagy gifgyűjtemény. Priyanka is pfúú, az Exotic ehhez képest kispálya. Ram Charan meg meg meg meg meg megöl egyszerűen. Zseni.        

Még a végén kötelező képkockalátnivaló lesz ez a Shuddh Desi Romance. Pedig ki hitte volna azok után, amit az a trailer nyújtott? De most mégis azt érzem, mintha maga mellé állítani és győzködne arról, hogy ezt nem szabad kihagyni, jó lesz majd. És ezt nem is más, mint a delbtetétei mondatják ki velem, amik szuperül szuperálnak.

Amik mind látványban (1:28) igen erősek, valahol pl. vissza is köszön a BBB érzés, nem véletlenül, hiszen a rendező ugyanaz. Míg Jaipur és Rajasthan szép helyszínek, meg tetszik az is, hogy ennyire desi az egész.

De másrészt mind dalügyileg is nagyon rendben vannak. Itt és ezt a Sachin-Jigarnak köszönhetően elsősorban, akik a Tere Mere...-t követően sem estek túlzásokba, és azt az egyszerű, fűszeres, hazai ízeket csomagolják be újra és adják neked a fülbe, amit nehéz is, lehetetlen visszautasítani. Made in India 100% meg bio meg natúr, de azért ilyet se hallani sűrűn mostanában bwból. Catchy.  

Ez a film még mindig olyan jól néz ki, mint első blikkre. És most még dal is akad hozzá, egyenesen Shantanu Moitratól. Hogy kitől?

Na igen, ő róla is keveset beszélünk, pedig ugyanolyan zenei rendező, mint amilyen, VS, Pritam, vagy a SEL. Jó oké, nem annyira (köz)ismert, nincs egy évben 736148 filmzenei albuma. Igazából egy kezemen meg is tudom számolni, hogy pontosan mennyi is az annyi 365 napra lebontva. De nem is ez számít. Hanem a végeredmény.

És abból csurrant-cseppent egészen sikeres anyag is. Mert élete talán eddigi legnagyobb ilyen bw zenei sikere volt, lehetett a 3 Idiots soundtracke, amit ő készített, nem más. Márpedig az a score annyira rendben van, hogy minden idők legtöbb bevételét hozó bw filmje a bizonyíték rá. Ergó, a jó dalok teszik a filmet.  

De éljen az aktualitás. A Madras Cafe filmzenei összeséséért is ő felel most. Úgy látom, idén eddig az Inkaarhoz szerzett dalokat. Viszont abból csak arra emlékszem, hogy szépek voltak. Meg kevesek. Hiszen egy zene se került fel onnan évzenének az eső negyedév legjobbjai közé. Ójaj. Ám itt az esély javítani.

Az az egy biztos, hogy akármit csinál, nálam lehúzni nem fogja a Madras Cafet. A trailer eladta örökké. Ez itt, a Paponnal elénekelt Sun Le Re se váltja meg a bw zenei világot, de nem is kapcsolok át másra, hogy nem-nem akarom hallani. Mert rendben van, bár a szemem inkább kattog rajta.