calacitra

A tavalyi év legjobb filmzenéje soha se de nem kap véletlenül, még ennyi nap távlatában is, ilyen-olyan feldolgozásokat. Megérdemli. Sőt, lehet meredek lesz, amit most írok, és szönyű látlelete az idei audiofelhozatalnak, de idén is minden kérdőjel nélkül a dobogó legfelső fokán végezne - az eddig megtapasztalt dalbetét élmények alapján. A Tum Hi Ho a következőkben egy dance mix verzióval hasít, kávét ad kávé helyett, a romantikázást a veretést váltja fel ebben és itt. Nyilván az eredetit senki sem képes bitorolni, viszont ez a Sanjoy replika is arra kiváló példázat, hogy velünk van, bennünk, tovább él, és soha nem felejtjük el A dalt. 

És még mindig nem unom. Lehet, hogy igaza is volt annak, aki azt mondta, hogy az évben még egy ilyen sikert, hatást dal nem fog elérni, mint a THH tette és teszi azt hónapok óta. Az emberek egyszerűen imádják, tonnaszámra készülnek is hozzá a remikszek, a dalrímékekről nem is beszélve, amikből a legújabbat mutatjuk meg most. A Jasim & Adel Ebrahim és Fura kooprodukcióban elkészült cover egészen messziről (made in UAE) érkezik, de egyrészt így se hallottuk még, másrészt pedig itt van a dal ereje, hogy országról-országra vándorol, nem áll meg a határoknál. A mostani egy 'arabosított' rap szöveggel kihupált változata az eredetinek, amihez még klip is tartozik (!44!44! - érezzük), összeségében nagyon tetszetős lett. És eszembe jutott még valami, hátha ez lesz bw why this kolaverije .   

A dalokhoz való viszonyom már ismert, dióhéjba a Tum Hi Ho számomra etalon, az évzene innen, de mivel sokan szeretik a többit is a korongról (nekem annyira nem), így csak idő kérdése volt mikor születik meg már a csomó remikszpróbálkozás után egy mashup is az Aashiqui 2-nek.

Na pontosan eddig kellett várni, mert Kiran Kamath magára vállalta, vagy inkább a T-Series unszolására elkészítette. A végeredmény egészen korrekt lett, mifene, habár azért nem hoz lázba, ettől se szerettem meg azokat a dalokat, amiket amúgy se szerettem a soundtrackről. Lájti, talán még találkozunk vele, talán nem. 

A filmhez pedig hozzátartozik, hogy mára már tagja a bw blockbusterek illusztris társaságának. És egyben 2013 első jelentősebb anyagi sikert hozó hindi filmje lett. Persze nem hozott össze 100 croret, de azt is kell nézni, hogy mennyiből indultak, mibe került az egész Aashiqui csomag. Tippre Bhatt filmről lévén szó azért nem lehetett olyan drága és költséges, tehát egy 60-70 crore megugrással (összbevétellel számolva) már oda lehetett érni a nagy siker kapujához, és át is lépni azon. Az A2 ezt megtette, amit valljuk be nem gondoltunk volna. Vagy én nem, az biztos. Olvasom néhány helyen már a DDLJ utáni legjobb romantikus desi mozinak titulálják, ami nagy elismerés. Még a végén megnézem, pedig...        

Mert Kiran Kamath sem maradhat ki. Jóllehet őt a T-Series tolja hátulról, akik meg pont hogy ezen filmzenék kiadásában is benne voltak, 'segítették' a zenei rendezők, szerzők, plébek-énekesek munkáját. Szóval tudjuk honnan is fúj a szél. De igazán nem is ez zavar(ó), hanem az a rapbetét, ami annyira kell ebbe és nekünk, mint Zuckifiúnak az, hogy megkérdezzék tőle random what are you doing here?   

Unjátok már? Mert én még nem.

Sőt, a helyzet az, hogy az Aashiqui 2 filmzenéje bizony évzene, az igen, az lett, érett be mostanra személyre szabottan. Nehezen is tudom jelen pillanatban, de előre az évre nézve is elképzelni a top 20 elit felsőtíz mezőnyét nélküle. Ah, spoiler, haha. Csak vele. Nem ragozom, képzeljetek el ide annyi magasztos, dicshimnusz jelzőt amennyit bírtok, mert én kifogytam belőlük már. Inkább hallgatom.

Hallgatom, bár ez alkalommal picit máshogyan. Más valakitől. Talán emlékeztek is Mohitra, talán nem, de és akkor ő volt az, akitől a Raabtat pár hónappal ezelőtt itt kiposztoltam a blogra, mint szimplán kurvajó dalfeldolgozást. És azóta se tűnt el a fiú, jött egy Jee Le Zaraval, Mere Mannal, amik valamiért kimaradtak (azt hittem feliratkoztam, nem) nekünk, de a most következővel, dalremakkel pótoljuk be az igazolatlan hiányzásukat és egyben vele szemben a lemaradásomat is.

A Tum Hi Hon egyébként nem változtatott semmit. Nem nagyon cifrázta, tupirozta, pont úgy egyszerűen hozza, ahogy az kell. Ahogy és amiért szeretjük. És jóllehet Arijit Singh hangjával élménytelibb, varázslatosabb, de adja Bhagwan, hogy nemsokára, pár éven belül bw felfigyeljen erre a srácra. Ott lenne a helye.