Ahány indiai film, annyi koreográfia. És a mozdulatgazdag, innovatívbomba, már-már lekövethetetlen lépés sorozatok kombójától is el lehet csábulni, fakt, de van úgy, hogy nem kell túlspilázni, nagy dolgokra gondolni, csak a lehető legegyszerűbbet elővenni a szekrényből, ahogy a nők is szokták (NOT) a ruhákkal, mielőtt elindulnának, khm, elindultak volna már egy órája.

Legutóbb a Caller Tune vette arcpiritóan fapadosra, és rezsicsökkentősre a tánctémát, most pedig a dél-indiai vízekre evezve, a tamil nyelvű kollywoodi Vadacurry egyik dalának betétje kér ki magának többször visszajátszást, amire képtelenség vállat vonni. Képtelenség, mert fel és le és le és fel mozog az, mint a szinuszgörbe, ennyire ragadós dolog ez ám. Aki nem hiszi, járjon utána most itt rögtön.

Nyilván a kroeo egy adalék, viszont a beatek nélkül ez is csak félkarú rabló lehetne. A Vivek-Mervinnek jár is pacsi. 

u.i.: de azért nem csak én, ti is megijedtetek, amikor megállt levegőt venni a dal?