Ilyen az amikor Mohit Chauhan szépen, lágyan, könnyedén énekel. Nagyon jó. Messze a Tere Naal Love Ho Gaya ost legjobb darabja, nálam a többit simán előzi, megeszi reggelire, mint ti a calacitrat szoktátok yikes. Egyébként elsőre teljesen fura volt így hallani az énekest, megmondom miért. Mert a fülem már hozzá szokott a kemény, rockorientált sadda haqra (2011 legjobb zenéjére). Pontosabban arra, amit ott varázsol, művel ő a hangjával, amivel karcol ott szó szerint meg lázad. Írtam is róla, emlékeztek? Na de az már a múlt. Ugorgyunk is. Mert itt ezzel a Jeene Devel bizony 2012 egyik legjobb dalát hozza el, az a nagy megérzésem, teszem hozzá: már megint. Kiváló.