Már megdumáltuk, hogy mennyire de pontosan annyira jó a címzenéje SLB legújabb szappanoperájának, a Saraswatichandranak, azon nincs mit tetézni, gyönyörű és kész. Sokkal inkább adós vagyok, maradtam azzal, hogy kik is a szerzők, kik éneklik úgy igazándiból, ami talán a leginkább fontos tényező, hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre, nem születhetett volna meg ez a dalremek, amitől aztán csak még jobb lett maga a sorozat is, mert egy pluszt ad.

Az énekesekkel kezdem, mert ők többet mondanak, mármint a nevük, ismerősebben cseng azoknak, akik kicsi otthon vannak a bw filmekben. Sherya Ghoshalt és Javed Alit nem kell bemutatni ilyen szempontból, vagy ha mégis, akkor kiváló énekesek, plébek énekesek, bw hangjai, akiket többször is díjaztak és nyertek a különböző awardsokon. Együtt is énekeltek már több alkalommal, sok dalt jegyeznek, szebbnél-jobbakat, amikhez méltán sorakozik fel ez a címzene.

A zenefelelősök pedig az Adil-Prashant. Akik ha minden igaz, (de javítsatok ki, én nem tudok róla) bw filmzenét, soundtracket még nem szereztek(?), viszont tévés műsoroknak, shownak, sorozatoknak annál többet. Az indiai tévénézőknek minden bizonnyal sokkal információgazdagabb fogalmuk van a páros eddigi munkásságáról, és feltételezem SLB sem hiába kérte meg pont őket, szóval van múlt mögöttük. Meg nagy jövő is előttük, ahogy mondani szokták.  

És a fenti gondolatmenetből kiindulva, azt folytatva, egyáltalán nem elképzelhetetlen az se, hogy a közeli-távoli jövőre nézve az ilyen magas labdák után nemsokára bwban is befuthatnak, vagy tovább, ha már a sorozatok nem fizetnek, vagy szimplán csak megunják. Szívesen és örömmel fogadnám, ha mégis. Addig viszont pörög-forog a Saraswatichandra, most még egy valamiféle howtomakeit mellett, alól, érted, ahol az említettek, ergó a készítők mind-mind megszólalnak és énekelnek. Mi meg csak elolvadunk, ha már a hó nem akar.