calacitra

Az olasz bw melóhoz, a Playershez érkezett egy video song, szerelmi háromszöggel a közepén. A kérdés adva van. Te kit választanál AB helyett: Sonam Kapoort vagy Bipasha Basut? Hol az egyiket, hol a másikat mi. Na persze.

Ami a zenét illeti, not bad. Olyan oldszkul bw diszkos sláger, csöppet modern dábtepes témával maszalázva, ami nem annyira my world, de attól még hiszem, elképzelem, ahogy erre megy a tánc a parketton. Ott a helye. Amúgy van is már soundtrack a filmhez, de az kevésbé jó, mint hittem, számítottam rá.

Először is a ott a szex (yes/no), kétszer is szerepel benne. Erre külön figyeltem, a nagy tiltások miatt, erről ennyit. Maga az előzetes egy WhiV ripoff, valami olyasmi, nem is értem miért tagadták s tagadják le ezt a mai napig mindenhol a rendezők, producerek, vagy akárki. A sztori szerint két random ember arra kel Vegasban, hogy házasok, miközben 24h-val előtte még egyáltalán nem voltak azok. Az EMAET romkom, egy fodrász és egy munkáját vesztett építész különös története (10 nap), akik felrúgják a barátság követi a szerelmet majd azt követi a házasság kliséképletet, és a végéről kezdik el, mindezt jó zenével a háttérben, valentin napon. Nézős.

Mi a szitu? Az indiai cenzúra brigád - akarom mondani bizottság - azon rollerezik éppen, hogy a trailernek, annak egy jelenete miatt, ahol a két szereplő szexről beszélget, "A" felnőtt besorolást adjon vagy sem, mert azt gyerekek is nézhetik, láthatják és nem szabad nekik ilyet... hallani. Azt hiszem, picit felfújt lufi szagú az egész, hogy az Ek Main Aur Ekk Tut még többen várják. Olyan mézesmadzagos elhúzós, nem több. Már csak azért, mert az utóbbi időben több film előzetese is használt fuckot (Luv ka the end) meg be is mutatott middle fingert (Players). De igazából nem is ez a nagy hír, mert legfeljebb kivágják és a következő előzetes már nem fogja tartalmazni ezt a bizonyos párbeszédet (ez is fog történni), hanem az, hogy tényleg érkezik holnap, ennyi és annyi másodperc, perc, óra múlva már végre. A másik lényeg meg ott van a tovább mögött, ahol is egy új poszter bújik meg. Remélem, nem kell hozzá rózsaszín szemüveg, mert így is látod majd jól.

With such fear of tomorrow, how'll you live today?

Az elmúlt évtizedek alatt sok mindenben megváltozott Bollywood, vagy sok minden megváltozott ott. Vannak, akik szerint kárára, vannak, akik szerint előnyére, de abban mind egyetértenek, hogy az 1950-es évek filmjétől helyenként nagyban különböznek és eltérnek a mai, xxi. századi kortárs mozik. Ma már ahogy az látható, a nyugati felfogás a mérvadó, a példaérték. Minden wetses lesz, a párhuzamos filmművészet a new wave, és a vizuális effektekre, hatásokra pedig nagyobb hangsúlyt fektetnek már, mint a(z amúgy is gyenge lábakon álló) történetekre. Apropó tartalom, ez is jelentős változásokon ment keresztül, bár ez - a behatások mellett - leginkább a célközönség megváltozásával magyarázható. Ami a következő.

Az indiai mozizás korai fázisában még a szegény embereknek és róluk szóltak elsősorban a filmek. A common man volt a középpontban, aki legtöbbször szegény volt, hol kapzsi is éppen, de észrevette hibáit és a film végére erkölcsi győzelmet aratott, jobb ember lett, leküzdötte a bajokat. Ő volt a főhős, akihez tudtak kapcsolódni, kivel tudtak azonosulni a közönség soraiban a nézők. Ezután jöttek a dühös fiatalok, majd a szenvedő, hagyománytisztelő szerelem trubadúrok, de ezeket a sztorikat is még az egyszerű emberekre formázták. Voltak ugyan ütések, rúgások, jólszituált, felső akárhány családok is benne, de végső cél, a szív elnyerése, az igazságért, a gyengék védelméért folytatott harc a gazemberek ellen alaptéma vonzó volt, még annak tűnt, nekik szólt.

De 2000-től a technológia előrelépése, a filmekben is tapasztalható térnyerése, a mai napig a Ra One-ig bezárólag egy új korszakot nyitott az indiai filmforgalmazásban, ami mint említettem fentebb hatással van a történetre, és a célközönségre is. Ez az egyik fő oka annak, hogy a modern film a középosztály vagy a felső osztály (nagykisvárosban élők) filmje lett, vagy a nemzetközi közönségé - nem titkoltan már. Akik természetesen nem tudnak együtt érezni azzal az oldszkul sztorival, amikor is a szegény fiú ezt meg azt csinál egy távoli faluban, a nagy városban satöbbi, ezért a történetet rájuk szabják már. Így a vidéki és/vagy szegényebb közönség igénye nem lesz igény többé, őket még talán a külföldi helyszínek vonzhatják be mágnesként a mozikba, esetleg egy-egy sztár szereplése, de a cselekmény, a vezértéma másodlagos lett már a számukra, nem úgy mint régen. Mindeközben persze a rendezők, a bw apraja nagyja nem tudja nem elégszer elmondani, hogy nem áshatják alá a bw múltat, amiből lett, nem is akarják, de valahogy mégis sikerül (aka törekszenek) nekik, teszem hozzá.

Végezetül itt egy-két fő változás (hasonlóság) a korábbi évtizedekhez képest, de van még más is.

• égbeszökő költségvetések
• nagyobb számú színházi megjelenések (régen 200 ma 2000)
• a multiplex a legnagyobb üzlet, a város a falvak felett, stb
• a híres, gazdag, sikeres is moziba akar menni (multiba, ofkórz) nem mindig volt ez így
• mindenki bwt akarja és be akar törni ilyen-olyan rokonként
• online filmnézésre való opció
• rövidebbek a filmek
• a véleményformálás útja könnyebb a webkettő miatt
• a film marketingje: nyomtatott sajtó mellett elektronikus téren, tvben, utazás során
• hol vannak már 15 dalok/film, ma 4-5 legfeljebb vagy egy se
• hol vannak a táncok
• angol nyelv térhódítása: film dialogokban, filmcímekben, dalszövegekben
• még mindig a zenére és a sztárra alapozva dönt az ember a film megnézése mellett vagy ellen
• az aktívkodás (fütyülés, beszéd, hangoskodás) a moziban továbbra is él
• minden filmes azt állítja, az ő filmje más lesz
• a producerek vannak a sztárok felett vagy fordítva?
• a tömeg kritikus még ma is, mindenki úgy érzi, az ő véleménye a legjobb