calacitra

Elvileg, és gyakorlatilag is már bemutatták hazájában a Yaariyant, de visszajelzésekről még semmit sem tudok, szóval így, ennek tudatában írom azt most, hogy ilyen és hasonló dalok, dalbetétek után a film még akár sikeres is lehet. A dalok tényleg meg vannak hozzá, pl. a Zor Lagaaake Haishaa is ha mesélni tudna. Nagyon nagyon és nagyon. Tpikusan olyan életrevaló, életigenlő, amiből több több és több kell. Lehet szeretni, lehet miatta szeretni, élvezni, simán csak légplébekelni. Amihez még a dabetét is hozzáad. Funfunfun. És nem állok is messze, ha azt mondom, hogy bearanyozta a napom, és most picit jobb is lett minden. 

Jó lesz ez. Yo Yo már most egy hónap alatt többet tett - le az asztalra, mint tavaly egész évben. A Yaariyan dalokkal kezdte, majd a Dedh Ishqija Horn Ok Please című dalában való közreműködése adta fel a leckét, most pedig ennek a Londonnak a zenéjét és sztoriját szerezte, - meg cameozik is benne, ami ugyancsak pofás végtermék lett, és méltó folytatása a korábbiaknak. A név kötelez is, de azért mindig meg tud lepni, leginkább akkor, ha tényleg azt csinálja, amit ő akar, és szeretne. Jobban is csípjük az ilyeneket, mint akkor be/aládolgozik valahova soundtrack ügyileg. Szóval nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy meghallgattam magamnak. Van benne valami, és akarom még legyen.  

Annyi minden miatt tudnék haragudni erre a Heartless filmzenére, de mégis képtelenség belekötni. Az ok, hogy baromira fülbemászó és talán nem is veszi komolyan magát. Dubai is pl. annyira háttérbe szorul, mint ha nem is ott lenne, tényleg ki tud arra figyelni. Elbújik az a sportkocsik, széplányok, koreo mögött, észre se venni. A fül meg közbe becsapja a szemet. Bűnös élvezet, na.

Az One by Two nem lett a szívem csücske. Se a trailer, se az eddigi dalbetétek nem hozták azt a szintet, amit a színészektől, vagy akár a zenei rendezőktől elvárnánk mégis, ennyi év után, filmek láttán, zenék hallattán. Ami sorozat most ezzel a következővel se szakad meg, viszont ennek van vonzereje, amitől kevésbé lehet rá haragudni, hogy olyan kisiparos, megfoghatatlan tucatság. Nem jön le róla, a dal is inkább unikum jellegű, ahogy a betét is hozzá hasonul. Pont olyan. Pont ilyen. Lássuk csak. Szódával.

Egyre jobban úgy fest, hogy Siddhart Malhotra lesz az új és következő Ajay Devganom. Akivel valahogy nem tudok dűlőre jutni. De Sidnek legalább szerencséje van, annyiból, hogy fiatal, és van ideje még megkedveltetnie magát velem, Devgannal ellentétben, aki már soha (ne mond hogy soha) talán. Persze az is lehet, hogy Srk is így kezdte, aztán meg tessék mi lett belőle. Szóval nem írom lea fiút, cask nem bízok benne, ami azért mégis más tészta. Meg ennek ellenére a Punjabi Wedding című dal is egészen elviselhető kategória, vele együtt is. Habár zeneileg nem áll fényesen, meg koreoügyileg se. Van baja bőven így is. Lehet még se olyan jó ez, és elhamarkodtam...