calacitra

Mert azzal folytatjuk, amivel tegnap befejeztük. A Jannat 2-vel, pontosabban azok zenéivel, amiket (a Zero és Valentines mashupokat jegyző) Dj Kiran Kamath mikszelt össze-vissza a bemutató napjára. Nagyon klassz lett. Bár az is igaz, hogy ezekből elég nehéz lett volna valami szörnyűséget kreálni. Hogy miért? Sokadszorra mondom, de akkor megint, hogy Pritam minden dicséretet megérdemel, mert ezzel itt 2012 második negyedévének egyik (ha nem a) legjobb filmzenei korongjával (szó szerint) ajándékozott meg minket. Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy még azok is elhallgattak, akik csak a ctrlc/ctrlv királyaként tartják számon és ekézik állandóan a zenszerzőt. Csend is lett hirtelen, mindenki plébekel és légénekel. Úgy van.     

Ahogy készült, ahogy anno szólt, és most itt van, amilyen lett is végül Pritam szerzeménye KK előadásában. Imádom. Nem ragozom túl és tovább. Már csak azért sem, mert van itt egy érdekes, sokkal érdekesebb hír a Jannatról, annak folytatásáról. Ami szerint Mukesh Bhatt - és csapata - ellopta a mumbai író Kapil Chopra történetét. Legalább is ez utóbbi ezt állítja, a másik fél persze tagad. Az igazság majd kiderül, egyedül azt nehéz megérteni még mindig, hogy ezekre miért a bemutatást megelőző egy-két napokban derül fény. Nem igaz, nehezen hiszem el, hogy egy több mint egy hónapja agyonreklámozott filmnek a promóiba most futott csak bele valaki, tök véletlenül. Na mindegy, a filmet úgyis bemutatják, szóval ooooo.   

So boooooring. Arról nem is beszélve, hogy nagyon emlékeztett a London Paris New York címadó dalára (ha csak bwból indulok ki). Ami persze halkan jegyzem: ennél fényévekkel jobb. Ez egyértelműen csalódás. Valahol, úgy a felénél ki is nyomtam az egészet, arra fogva, hogy majd a filmnél (a Teri Meri Kahaaniban) újra találkozunk. Azon felül, hogy uncsi, és a vokalistát kéne azonnal lecserélni benne, ahogy néhányan írják, még a Sajid-Wajid a fő felelős ezért, akikre nagyon ráférne már valami szünetféleség, mert nem megy a szekér. Hiába is szép PC ebben meg üzeni azt a ruháján, hogy a music is good, mert a Mukhtasarnál ez nem igaz.   

Sanjay Dutt és Big B rázza erre az eléggé felejtős dalra, amit tessék-lássék még Mika Singh sem tud jobbá tenni. Bár a rémgyenge ost után ne is várjunk sokat és mást, majd, a következőkben se. Bízzunk azonban abban, hogy a film majd kárpótol ezért, a zenékért. Még akkor is, ha ez a betét promó elsőre tökre home video dejavu. Olyan egyszerűen. Ami nem rossz, csak fura. 

Ezt a zenét már csak azért is szívesen veszem elő, mert emlékeztett picit a 90-es évekre. És látom nem csak én gondolom így, hanem mások is. Anweshaa tényleg gyönyörűen énekel benne. Szép az egész. Már ami a dalt illeti, mert a látottakról csak kevesebb jót lehetne, tudnék picsogni. Hagyjuk is azt. Maradjunk a fülorgazmusnál.