calacitra

Még a végén kötelező képkockalátnivaló lesz ez a Shuddh Desi Romance. Pedig ki hitte volna azok után, amit az a trailer nyújtott? De most mégis azt érzem, mintha maga mellé állítani és győzködne arról, hogy ezt nem szabad kihagyni, jó lesz majd. És ezt nem is más, mint a delbtetétei mondatják ki velem, amik szuperül szuperálnak.

Amik mind látványban (1:28) igen erősek, valahol pl. vissza is köszön a BBB érzés, nem véletlenül, hiszen a rendező ugyanaz. Míg Jaipur és Rajasthan szép helyszínek, meg tetszik az is, hogy ennyire desi az egész.

De másrészt mind dalügyileg is nagyon rendben vannak. Itt és ezt a Sachin-Jigarnak köszönhetően elsősorban, akik a Tere Mere...-t követően sem estek túlzásokba, és azt az egyszerű, fűszeres, hazai ízeket csomagolják be újra és adják neked a fülbe, amit nehéz is, lehetetlen visszautasítani. Made in India 100% meg bio meg natúr, de azért ilyet se hallani sűrűn mostanában bwból. Catchy.  

Talán nem kell bemutatni azokat/ezeket a videókat, amikben azt vehetjük szemügyre, ahogy éppen a 53782. magazin az egyik bw színésznőt kapja le a legújabb számához.

Ez általában annyiból szokott állni, hogy az adott címlaplányt faggatják mindenről, meg megkérdezik a fotóst, a legutolsó embert is a forgatásról. Mialatt mindenki körbepuncsolja az egész lapot, a társaságot, magát a modellt, az alanyt-alapanyagot, mert hogy milyen jó volt és milyen szép. Bár ellenkező esetben aligha kapott volna felkérést, gondoljunk csak bele azért.

Na de szóval így már ismerős lehet mindenkinek, amiben nincs is semmi rossz, vagy éppen kivetnivaló, csak úgy vélem ennek pont az a rákfenéje, hogy magáról a fotózásról kapunk a legkevesebb snittet. Addig-addig beszélnek, amíg lassan azt is elfelejtjük milyen magazinnál járunk amúgy, és ki az a lány.

Az Elle ezen újított be egy csöppet. Változtatott azon és abban, hogy senkit de senki nem kérdeztek meg semmiről a három perc alatt, hanem tényleg csak és kizárólag azt adják át, ahogy készült az egész. Megsüvegelendő, még több ilyet ilyenből.

Egyébként Deepika Padukone volt a fotóalany, az augusztusi Elle címlaplánya. Tehát jól is tették, hogy nem beszéltek mellé, és csak ő vele vagyunk elfoglalva végig. Lapoznám.    

A színésznő nem adja olcsón a bőrét. Még a férfiakkal is megküzd, ha kell.

Beszámoltunk róla már korábban, hogy sok év után tér vissza a mozivásznakra (az idén, jövőre?) Madhuri. Aki végül is a Gulab Gangra mondott igent. Az biztos, hogy sok felkérést kaphatott az Aaja Nachle óta, de csak most érezte úgy, hogy megtalálta őt egy szerep, egy történet, ami tetszik neki és érdemes is lenne belevágnia. Ez lenne a már említett Sampat Pal Devi karaktere, akit kimondva-kimondatlanul alakítana itt, Anubhav Sinha filmjében Madhuri.

Olyan ez nekem, mint Sridevi káming bekje tavaly az English Vinglishben. És mivel az nagyon jól sült el (tőle picit idegenebb szerepben, ahogy erre is igaz), lehet rá számítani, hogy Madhuri is jól veszi ezzel az akadályt. Gondolom nem akármire szignozta alá nevét, tudta, hogy mire vállalkozik. Az igazság az, hogy nagy csalódás lenne tőle, ha végül nem jön össze sehogy a Gulab Gang. Jelen pillanatban ezt el se tudom képzelni.   

Még ütős képek itt.     

Még vége sincs a hónapnak, de mi már tudjuk kit fogsz látni az agusztusi indiai GQ címlapján. Nemhogy tudjuk, és elmondjuk, de még meg is mutatjuk. Dobpergés, Sonam Kapoor lesz az, voálá. Őt kell keresni majd a traffikokban. Ja hogy az nem az az ország, uh.

Viszont tényleg augusztus is coming. A júliust tegyük úgy, mintha meg se történt volna. Én Sonam Kapoorral felejtek el mindent, de úgy mindent. További képek eyecandy mazochistáknak pedig innen, ahonnan ez a kép is jött amúgy. Szemorgazmus és lapoznám mondottam volt.

Ezzel zárunk akkor. Be is lehet csukni az internetet. Holnap ilyenkor már más hónap lesz. Csak egyedül a meleg az, ami marad.   

Ez a film még mindig olyan jól néz ki, mint első blikkre. És most még dal is akad hozzá, egyenesen Shantanu Moitratól. Hogy kitől?

Na igen, ő róla is keveset beszélünk, pedig ugyanolyan zenei rendező, mint amilyen, VS, Pritam, vagy a SEL. Jó oké, nem annyira (köz)ismert, nincs egy évben 736148 filmzenei albuma. Igazából egy kezemen meg is tudom számolni, hogy pontosan mennyi is az annyi 365 napra lebontva. De nem is ez számít. Hanem a végeredmény.

És abból csurrant-cseppent egészen sikeres anyag is. Mert élete talán eddigi legnagyobb ilyen bw zenei sikere volt, lehetett a 3 Idiots soundtracke, amit ő készített, nem más. Márpedig az a score annyira rendben van, hogy minden idők legtöbb bevételét hozó bw filmje a bizonyíték rá. Ergó, a jó dalok teszik a filmet.  

De éljen az aktualitás. A Madras Cafe filmzenei összeséséért is ő felel most. Úgy látom, idén eddig az Inkaarhoz szerzett dalokat. Viszont abból csak arra emlékszem, hogy szépek voltak. Meg kevesek. Hiszen egy zene se került fel onnan évzenének az eső negyedév legjobbjai közé. Ójaj. Ám itt az esély javítani.

Az az egy biztos, hogy akármit csinál, nálam lehúzni nem fogja a Madras Cafet. A trailer eladta örökké. Ez itt, a Paponnal elénekelt Sun Le Re se váltja meg a bw zenei világot, de nem is kapcsolok át másra, hogy nem-nem akarom hallani. Mert rendben van, bár a szemem inkább kattog rajta.