calacitra

Nem akarom tudni. Nem akarom tudni. És nem akarom tudni. 1 percnél inkább otthagytam, elváltak útjaink. Ti azonban nézzétek, biztos szép, csak aki a filmet is látni akarja, nem hazavágni az élményt, emiatt, az maradjon ki most ebből a körből inkább. Fura, hogy pont ezt mondom, meg én mondom, meg bw moziról mondom, de hát majd majd majd, megéri várni rá, találkozzunk a filmben, ha megjelenik akkor. Viszlát hát Dhuaan, bár szeretlek, mint zenét. Soha nem mondd, hogy viszlát...

A régen elfeledett, most viszont poraiból feléledt, önálló életre kelt eyecandy rovatunk legújabb alanya az a Yami Gautam, akiről mostanság az a hír járja (ne legyünk már bulwár), hogy őt is utolérte Update Norbi, a szelleme, vagy valamelyik kazija, ezért rájött, hogy nézhetne jobban is ki, mint ahogy kinéz annál is jobban. Jógázik, tréningezik, szálkásít, ilyesmik, elüti, elfutja az időt, elmozog előle, ergó csinálja amit kell, hogy ne így nézzen ki. Azért reméljük túlzásokba nem esik majd.

Ha pedig a filmjeit nézzük. A Vicky Donor debüt után bw darabban legközelebb vele, az Aman Ki Asha-ban fogunk találkozni Ali Zafar oldalán, jövőre. És ha minden igaz, még egy PrabhuDeva film is kinézőben van neki, ahol Ajay Devgan (nononono) partnere, partnernője lenne. Bárhol is legyen, mi követjük, ott leszünk.        

A Bombay Velvetet forgatják. És erről még a sajtót is jól megtájékoztatják. Úgyis olyan gyakran jár oda bw mozit készíteni, ezért is beszélnek róla picit többet ilyen kisszabású rögtönzött event keretében. Ahol ott vannak a színészek, a rendező, a producer, mindenki aki számít, hogy elmondja, hogy mennyire jó itt, együtt, meg hasonlók.

A most következő videóban azt láthatjuk, hogy éppen a fő-főszínészek: Anushka és Ranbir lenyilatkozok pár szépet és jót és szépet meg jót. Nyilván a közhelyszótár minden egyes elemét kihasználják, de hát nincs ebben semmi rossz, ilyenkor ez megy. A film pedig majd jövőre fog, karácsonyra érkezik.

Bár ez nekem sántít, mert mintha Anushka másik filmjét, a Peekayt, is valamikor 2014 végén mutatnák be, heh. Szóval egyszerre két film, egymás után, az azért sok(k) lenne, nem. De hát ha szeret dupla vagy semmit játszani, tőlem oké, benne vagyok. Látatlanba nézném is őt és őt, foglalok is rá jegyet mindkettőre, ezen ne múljon most pontosan. 

Tudjátok, hogy a mai bw színésznők a világ közepei, de ilyenkor azért sok babér terem nekik. Mert jön Madhuri, a 'régi motoros', a díva, és úgy letáncolja őket a színpadról, hogy az már gyönyörű és egyben szomorú nézni. Ha sok fiatal így twistelni, rázná.

Meg is értem azokat, akik azt írják alant, kommentben, hogy hát tök jó nézni Katrinat a fiatalok közül, mert tényleg táncolni táncol, viszont ezzel, ezzel, ezzel itt még ő se tudja felvenni a kesztyűt.

Madhuri arcáról meg annyira lejön, hogy na ki a királynő. De nem úgy, hogy nesztek, és egoista lenne, hanem magabiztos és tudja, hogy tud. Nem él vissza vele, nem celebkedi túl, hanem a vérében van, olyan ez neki, mint nekem ezt, és erről posztolni. Élvezet. És élmény az egyben. Vicces is nézni azokat az arcokat.

És lassan úgy van vége, hogy azt mondom, damn, ő is bármit el tudna adni. Táncbetéteket, jobban is akár néhányat, mint ahogyan a mostaniak teszik. Nem is tudom mi lenne, ha Madhuri se ennyi lenne, hanem most 20. Vagy várj, az is. Legalábbis az embernek ez az érzése, mialatt nézi.  

Még egyszer mondom magabiztos, de varázslatos is, a fellépés minden egyes másodpercében tökéletes és azt már azt mondja kfielé neked, mit is, hogy dance with me. Na így kell fellépni. Az IIFA megkoronázása.      

A Zanjeer megint az a film, ami bármilyen és bármennyi vállalhatatlan promót le tudna tolni a torkomon, mert már nem érdekel, látni kell, ez fakt.

Meg erre jöttem rá most, hogy vannak ilyenek. Hiszen mindig csak arról beszélünk, hogy a dalbetétek így meg úgy fontosak, eladják az egészet tokkal vonóval. De van ez így se. Amikor pont az ellenkezője történik ennek, mint ami itt a Zanjeernál. Hogy beesik egy Pinky, ami abszolút mélypont volt itt, és még az se tud eltántorítani a céltól.

Szerencsére, a Lamha Tera Mera már egy jobb kiadás. A soundtrack élharcosa, elitdarabja ő (Mumbai Ke Hero a favorit továbbra is), amit most vizuálisan sem sikerült tönkrevágni. Bár hozzá kell tenni, hogy Priyanka overacting mérője azért kiakad, de ha elsül a fegyver, már neki se olyan nagy a mellénye. Amúgy jól néznek ki egymás mellett, egymásnak. RCT király, a dal is kellemes, tgif.