calacitra

Oké, ez egyik olyan Krrish 3 filmzene, amin nem alszol, mint a buszsofőr a pirosnál. Ki lehet bírni anélkül is, simán a jobbak (van vagy kettő a sokból) közé tartozik. Mármint azok közé, amit az a korong rejt magában. De nem is kincseket, mondottam volt. Elég ebből kiindulni, ebből a zenéből, és már kapisgálni lehet, hogy milyen lehet a többi. Viszont akkor legalább lesz mit nézni, ugye, ha már a fülünkre nem kell támaszkodni közbe. Azért korántsem. Bár a God Allah Aur Bhagwan betét éppen nem is jó példa erre. Mert a Krrishországban, krrishszobrokkal, kiskrrishekkel teli valótlan világba csöppenve már az is izgalmasabb élmény, ha egy kávézót megszállnak a szupererejű emberek csak poénból, promóreklám gyanánt.

A hirtelen hír-telenbe átcsapó bw mindennapokba komolyan jobban el lehet fáradni, mintha valami bankrablót kéne üldözni, de komótosan. A mai napot is csak az tudja megmenteni, hogy a Bhaag Milkha Bhaag dévédé kiadásra került (44!4négy444!!), már az e-polcokon adja, kínálja fel magát, valamint, hogy napok óta szállingoznak a jó minőségű és teljes kiszerelésű Chennai Express dalbetétek a netre. Amiknek azért is örülünk a kelleténél jobban, mert tudjuk jól, hogy ez hova vezet majd, mi lesz ennek a vége úgy 1 hónapon belül. Még akkor is, ha láttuk, megvolt, de azért természetesen újranéznénk. Innen is érkezik a Kashmir Main Tu Kanyakumari a legmaibb legújabb egész dalbetétje, amit mindenki nézhet, de persze csak saját felelősségre, hajrá, holnap úgyis csütörtök.    

Kangana Ranautról, aka a szegények Madhuri Dixitjéről az a hír járja mostanság, hogy anno vele számoltak először a The Dirty Picture főszerepében, de aztán mégse ő lett a szerencsés kiválasztott (miért?), hanem Vidya Balan. So sad. Mert lehet, hogy ha neki jön össze, akkor most nem kéne ilyen huszadrangú bw filmben szerepelnie, whoknows. Bár a másik oldalról nézve, meg az [TDP] pont úgy lett jó, ahogy volt éppen nélküle. Szóval a múlt múlt, kár is ezen már rágózni. Pláne, hogy azért így is lehet a színésznővel találkozni a vásznakon, pláne a következő egy hónapban, amikor is záros határidőn belül két darab filmjét is vetítik majd. Egyrészt a Krrish folytatásában lesz benne, valamint a Rajjoban, aminek egyik dalbetétjét csodálhatjuk és hallgathatjuk meg most a továbbiakban. Desiuralom überalles.       

• Kezdhetném azzal, hogy mától a kedd lett a csütörtök, azaz az én napom. 
  
• Kezdhetném azzal, hogy Ram és Leela végre már együtt táncolnak, most először hivatalosan. 
• Kezdhetném azzal, hogy Deepika nem Aishwarya, mert ő Deepika, és nem Aishwarya. 
• Kezdhetném azzal, hogy a címet bizony kötőjellel kell írni, hello, nem máshogy. 
• De kezdhetném azzal is, hogy ez nekem nem lehet a Nagada Sang Dhol vetélytársa, az más világ. 
• Végezetül meg kezdhetném azzal, hogy tökre mindegy is, mert három betű: SLB, egy név, ami garancia a jóra.

De egyikkel se fogom. Hanem azzal, hogy egyszerűen nem tudnak hibázni a Ram-Leelanal. És ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy úgy alapjáraton nem voltam kibékülve ezzel a dallal például a korongról, de a mostani dalbetéttel együtt ez teljesen megváltozott. Mintha egy új dalt kaptam volna a fülemhez, eszméletlen. Meg az is, az a kémia, ami Deepika és Ranveer között. Meg az, ami itt táncnak neveznek, és úgy táncolnak, hogy táncolni van kedvem nekem is (2:16-17 a csúcspont). Epikus. Hát alaptörvénybe vele. Minden bw mozinak így kell kinéznie, pont. 

Azt azért remélem, hogy nem így folytatják, mert már tényleg nem fogok tudni mit írni, csak szépet és jót, meg jó szépet. Na nyugi csak vicc volt, persze, hogy nem venném zokon, ha mégis. De mi lesz itt egy hét múlva? Wááááááh. Addig meg Lahu Munh Lag Gayaaaaaa.  

Szeretem azt, ami déli. Szeretem azt, amit Anirudh csinál. De azt nem, aki ehhez a dalbetéthez a koreográfiát feltalálta. Inkább ne tette volna.

És igen, ritka, de teljesen egyet kell, hogy értsek azokkal, akik szerint ez most mellé meg félrement ilyen szempontból nézve. Ami aztán úgy ahogy van, haza is vág az élményből, és lehúzza minden összetevőjét, ami jó is benne, meg elveszi a kedvem tőle.

Leginkább kémiátlan, unalmas az egész táncrésze a csomagnak, sehogy se akar működni, nem élvezetes, mintha a tisztelt koreográfus nem igazán kapta volna el a fonalat, a dalt, a lényegét, ezért pedig nagy kár volt.   

Mert ilyenkor aztán hiába pazar a színkavalkád, furi a helyszín, vagy kiváló a muzsika, még annál is szebb Priya Anand, mert ez nem énekli ki a sajtot a szánkból, ez kevés ahhoz, hogy elfeledtesse azt, ami ott történik mozdulatügyileg. Inkább hallgatom, mintsem nézzem tovább.