• Kezdhetném azzal, hogy mától a kedd lett a csütörtök, azaz az én napom. 
  • Kezdhetném azzal, hogy Ram és Leela végre már együtt táncolnak, most először hivatalosan. 
  • Kezdhetném azzal, hogy Deepika nem Aishwarya, mert ő Deepika, és nem Aishwarya. 
  • Kezdhetném azzal, hogy a címet bizony kötőjellel kell írni, hello, nem máshogy. 
  • De kezdhetném azzal is, hogy ez nekem nem lehet a Nagada Sang Dhol vetélytársa, az más világ. 
  • Végezetül meg kezdhetném azzal, hogy tökre mindegy is, mert három betű: SLB, egy név, ami garancia a jóra.

De egyikkel se fogom. Hanem azzal, hogy egyszerűen nem tudnak hibázni a Ram-Leelanal. És ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy úgy alapjáraton nem voltam kibékülve ezzel a dallal például a korongról, de a mostani dalbetéttel együtt ez teljesen megváltozott. Mintha egy új dalt kaptam volna a fülemhez, eszméletlen. Meg az is, az a kémia, ami Deepika és Ranveer között. Meg az, ami itt táncnak neveznek, és úgy táncolnak, hogy táncolni van kedvem nekem is (2:16-17 a csúcspont). Epikus. Hát alaptörvénybe vele. Minden bw mozinak így kell kinéznie, pont. 

Azt azért remélem, hogy nem így folytatják, mert már tényleg nem fogok tudni mit írni, csak szépet és jót, meg jó szépet. Na nyugi csak vicc volt, persze, hogy nem venném zokon, ha mégis. De mi lesz itt egy hét múlva? Wááááááh. Addig meg Lahu Munh Lag Gayaaaaaa.