calacitra

Filmezünk az ágyban étteremben?

Azok a szép napok. 

Augusztus utolsó hete, Spanyolország, paradicsomfight. Azaz a Tomatina. Ami ebben az évben sem maradhatott ki a fesztiválok sorából. És ha már nem voltunk ott, otthon, a közelében, akkor legalább egy releváns bw dalbetéttel emlékezzünk az eventről, - ahol az ételt végre nem megenni kell, hanem küzdeni vele. Fán. 

A videó pedig nem más, mint 2011 legjobb bw filmjének, a Zindagi Na Milegi Dobaranak az egyik (év leg volt ez is) dalbetétje, ami pontosan erről szól. A vörösre festésről.

A Paint it Red (IK Junoon) igaz nem olyan, mint ha ott lennél, de nem is annyira rövid, mint ha a tévében néznéd, szóval kicsit más, de egészen szórakoztató, és magával ragadó. Miközbe a zene is császár.

És ha az emlékeim nem csalnak, akkor korábban még azt is megjegyeztem, hogy akár lehetne is ez a hivatalos program dala, himnusza, akármilye, mert annyira telitalálat, hogy reklámozni kéne, vele a fesztet.     

A már legalább 1-2 éve megjelent, hatalmas sikert arató tippexes hunter shoots a bear reklámvideóból tanulva úgy gondolták a Barfi!sok, hogy ezt ők is eljátsszák csak bwban, csak picit másképp.

És tessék itt is van. Meg is csinálták a sajátukét, ami azért az eredetit szorosan követi felfogásában, meg felépítésében. De hát igazuk is van, miért is kéne mást, mert ha valami működik, azon nem kell változtatni. Úgy jó.

Ebben az esetben Barfinak (a film főszereplőjének, karakterének) lehet ilyen-olyan dolgokat, cselekvéseket beírni, hogy mit tegyen, és mi történjen meg, amit mi nagyon akarunk vele együtt.

A legelején egyébként, ha szerencsét próbálsz vele, két út járható, ezek közül lehet választani. Az egyikben arra lehet tippeket írni, hogy hogyan is nyűgözzön le egy lányt, a másikban pedig a hangulatát lehet fokozni, alázni, megváltoztatni, ahogy az nekünk tetszik. Mókás, unalomforgácsoló, nem utolsó sorban meglepő marketinghúzás ez így bwból. Emelem a kalapom.   

Rámrámrámrám oh viszki. Miközbe a Vicky Donor a második nézés próbáját is kiálta (továbbra is fasza, de nem király), addig sikerült konkrétran belehabarodni ebbe a zenéjébe éppen. Vagy talán nem is, nem csak abba, hanem a dalbetétbe úgy egészbe. Mert hatalmas fán pl századszorra is visszanézve az, ahogy a punjab és bengáli esküvős szokások maszaláznak egy helyen, egy időben, és senki sem érti (még a maguk a pár sem) mi miért történik már.