Áprilisban indiai mozikba kéne menni. Az Ek thi Daayan, a Commando meg a Nautanki Saala után még egy strigula, akiért érdemes is ellátogatni oda a negyedik hónapban, és nagyvásznon csodálni, ott szórakozni, vele együtt nevetni.

Mert a Chashme Baddor azon felül, hogy remake lesz, még vígjáték is, olyan komolytalan, hasznavehetetlen, haszontalan bromance, ami az előzetes alapján fog meglepeteséket, szmájli dobáló képsorokat, egysorosokat, szép számmal idézgetéseket (ez meg milyen jó?), ÁÁÁ ÁNTÉ tartalmazni. Bár David Dhawantól, a rendezőtől nem is vártunk, várunk mást.

A színésztrió több mint szokatlan, de több is mint élvezetes. Ali Zafar bw karrierje csak most kezdődik, Siddharthot jó látni, imádom a Boomarillu óta, míg Divyendu Sharma a Pyaar Ka Punchnamaból lehet nagyon ismerős. A sztori szerint egyikük, Ali becsajozik, szerelmes lesz (a nagy Ő: Taapsee Pannu), de a jóbarátok ezt nem nézik szép szemmel. Hanem mindent megtesznek azért, hol filmes, hol költői énjeikkel, hogy ebből a kapcsolatból aztán ne legyen semmi. Nyilván ők is kinézték maguknak a hölgyeményt. Vajon ki lesz az, aki végül elviszi, veszi, veszíti?

A zenét Sajid-Wajid szerzi. A filmben pedig feltűnik még  Rishi Kapoor (tetkós), Anupam Kher és Juhi Chawla. Arról pedig sajnos nincs infóm, hogy Alinak lesz e valami köze a filmzenékhez vagy sem. Ha nem, akkor se leszek szomorú, majd a film úgyis megnevettett.