calacitra

Bhakti hai shakti hai, Mukti hai mootthi hai Morcha... A Shanghai marketingesek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az összes létező filmzenét kipakolták ilyen-olyen képsorokkal megtoldva (vannak új szkénák, de olyanok is, amiket már láttunk másutt) még a bemutató előtt. Pont pár órával ezelőtt posztoltam is belőlük kettőt, most meg itt van ez is tessék, fákje. Persze ezeket a jó zenéket nem is kell rejtegetni, ahogy a Morchat sem. Ami az első szerelem volt a soundtracken. Valahogy a gyengéim ezek a himnuszok. Nagyon energikusak, erősek, indiaiak, miközben azért komoly témákat feszegetnek. Legutóbb a Sadda Haq volt ilyen. A Morchanak a célja a szabad, új India, ahol a korrupció nem játékszer többé.  

Hogy jól induljon a nap. Mert a Vishal-Shekhar Shanghaihoz készített filmzenéinél nincs is per pillanat tökéletesebb ébresztő bwban. Nézzük csak mik is ezek pontosan. Az item numberról írtuk, hogy elment, a Morcharól bár nem, de az meg igazi himnuszanyag, csak szeretni és ordibálni lehet világgá, a világba bele. No problem. Aztán ott a Khudaya, agyon dicsértem már, a most következő Duaa pedig ahhoz hasonló szép, gyönyörű darab. Míg a BMKJ már a promójával megvett, szóval a full hosszúságú csak hab a tortán nekem. Verdikt. Ezek láttán nem csoda ha azt mondom, hogy már csak a zenék miatt is nézném a filmet, de szerencsére maga a film is legalább annyira érdekes, hogy külön lapon említhetem őket, és nem kell erre hivatkozni a megnézés ürügyén (há' mert a zenék oszt semmi).

Így kell ezt. Na végre. Azt hittem már nincs meg az a fény az alagút végén, annyi gyenge bw ost, és filmzene (Rowdy Rathore, FKS, TMK, stb) meghallgatása után. De akkor, akkor jött a Vishal-Shekhar féle Shanghai, ami bár nem hűdeatom a többire nézve, de azokhoz képest minőségi, szórakoztató, kellemes, és egyáltalán végighallgatható számokkal, slágerekkel van tele. Az egyik ilyen közülük a Khudaya (Raabta filing). Alig három perc, de olyan, amit bármikor bárhol, és ez mindent el is mond róla. Meg az is gondolom, hogy simán az év egyik legjobbja. Mitöbb, majdnem el is sírtam magam már, amikor ezekkel a képsorokkal először megláttam. A számon volt a tökéletes szó, de mégse az, mert a hangvágás legyünk őszinték: itt valami förtelem.     

Anurag Kashyap, Sujoy Gosh és Dibakar Banerjee. Ők hárman a kortárs bwi párhuzamos filmművészet korának nagy rendezői. Persze vannak ott még sokan a sorban, állnak-várnak, és hasonlóan szeretnének nem kimondott zenés-táncos ("mainstream") bw filmeket készíteni, de azt hiszem, egyelőre a fent említett úriemberek teszik a legtöbbet, azért, hogy legyen miért: másként nézni a hindi nyelvű filmekre, minőségben mint általában. És ez jó.

Az említett DB legújabb próbálkozása lesz ez a Shanghai is éppen, amiben Abhay Deol, Emraan Hashmi, Kalki Koechlin és Prosenjit Chatterjee fog szerepelni. Korábban kibeszéltük, most meg előzetes is jár hozzá. És bár az alaptéma, ami a politikára, a kapzsiságra épül, nem nevezhető bwi újdonságnak, de itt (nem csak itt) inkább az ahogyon lesz a hangsúly. Ahogy ezt celluloidra viszik. Másként, mint az eddig megszoktuk.

A Shanghai röviden egy CBI tiszt (hivatalnok), egy magányos lány, meg egy desi kovi, aka pornófilmes története lesz. Akiket egy baleset hoz majd össze. De míg az egyik pl. gyilkosságot lát benne, a másik már a kormányt okolja, a harmadik a kárigényét nyújtaná be, stb... Innen indul minden. És ez csak a kezdet. Csak, pedig már ez is így hatalmas őrültségnek néz ki. Ott van pl. Emraan a végén ahogy fut a CPU-val kezében. Az konkrétan sírás. Már csak miatta is érdekes lesz a Shanghai, hogy végre a romantic herot levetkőzi és olyat alakít, amit még soha.

Ja és a zenét a Vishal Shekhar szállítja majd mindehhez. Gyönyörű. 

"Every action has a reaction."

Ranbir Kapoor és Deepika Padukone közös filmje. Ayan Mukherjee rendezi, és Aditya Roy Kapoor valamint Kalki Koechlin is feltűnik majd benne mellékben. Június végén érkezik a mozikba. A forgatások pedig még most is zajlanak, Manalin, ahol a fanokkal photozkodtak az exek.