calacitra

Vishal Bhardway ha kigondol valamit, az úgy is van. Most éppen az jutott eszébe a MKBKM forgatásakor, hogy az előttük álló vizes jelenetet nem valami szép tiszta medencében forgatják le, hanem egy piszkos, rovarokban és kétéltűekben is gazdag tóban. Ott kell megcsinálnia Anushka Sharmanak, mivel mégis egy kis faluban játszódik a film története, tehát hogy nézne ki, ha nem abba mártózna bele a színésznő. Aki aztán meglepetésre nem ment szembe az ideával, nem tagadta meg. Lehet persze nem szívesen tette ment bele, az egészbe, a tóba (ki igen?), de a jelenetet mégis csak felvették, mindenki legnagyobb örömére. Éljen.    

Csodálatos. Amúgy sokan féltik ilyen-olyan vékonysága miatt, de ebben a ruhában is hogy néz ki már, omg. Kisebbminthárom. 

Élőben nem voltam jelen, sajnos, de szerencsére vissza tudtam (és még lehet) nézni.

A gépnél Anushka Sharma bw színésznő, aki válaszol(t) a kérdésekre, a nép, az aktív tömeg kérdéseire mindennel, de akármivel kapcsolatban. Persze azért a JTHJ prioritást élvezett, nyilván arról kellett inkább beszélnie, mint a gyerekkori álmairól, bár ez utóbbi is megtörtént a majd 1 óra alatt.

Már ha technika vele volt és nem ellene. Ez vicces is volt, jókat lehetett mosolyogni rajta, ahogy nem volt connecting közte meg a gép között, és a végén már pl. fel is olvasták neki az askmet inkább. Persze így volt, lett nagyon személyes, közvetlen, emberi az egész.

Tetszett is. Úgy éreztem, hogy nincsenek műválaszok, betanult klisés egymondatok, megjátszott szerepek, hanem csak ő, aki így viselkedik mindig, elhiszem. Mintha nekem beszélne, előttem ülne És ez tök szuper. Jó érzés. 

Arról meg nem is mondok semmit, ne is kérdezzetek, hogy teljesen elolvadtam mire vége lett. Ah.            

Avagy az indiai Keira Knightley (ezek a lányok egyre vékonyabbak), akinek a jelek szerint már bármilyen haj jól áll, mert úgyis beauty marad. 

Anushka Sharma túladagolásom van. Hiszen végre ő is helyet kapott a JTHJ dalbetét promóiban, szám szerint a harmadikban. Nem is kell mást keresni, nem is lehet nem észrevenni. Ez ő róla szól. Meg az örömről, a boldogságról. Az egésznek van is egy pozítiv üzenete, ami szép és jó, és dal is a jobbak közé tartozik az AR Rahman albumon, mégis csalódás úgy egészbe. Nem működik valahogy.

Jöjjön már az a Heer. Ő az utolsó reményem. Mert eddig semmi epik, de még élményérzéet sincs. Hiányzik belőle a plusz. A zene sincs rendben, és azt kell mondjam, hogy bármennyire Chopra, nem az. Kövezzetek.