calacitra

A híres konferencia globális sorozat egyik állomásán beszélt - több mint fél éve - a bw indie, art részlegének rendezője Anurag Kashyap magáról, a filmes pályafutásáról, és arról, hogy mennyire nem mainstream az, amit ő csinál éppen Indiában. Bár ahogy mondta nem is akar olyat. Soha nem is akart. És nem is fog.

Lényegében ő képviseli a kortárs párhuzamos filmművészetet, annak az egyik ágát, ami már eu képkocka szabványokban gondolkodik és valósul meg. Kvázi, mellőzi a bw elemeket, még ha nem is 100 százalékosan, mert rájött, hogy anélkül nehéz. A zenét kihagyni pl nem lehet, az v-tech.

De nála már nem csak a romantikus sztorik indulnak. Ha fellapozzuk az imdb profilját, akkor szembeszökő, hogy mennyire másban utazik a hagyományos, klasszikus direktorokhoz képest. Ami lehet rossz és lehet jó. Erre is kitér a beszéde alatt.  

Érdekes is volt hallgatni, hogy milyen utat járt be, míg eljutott odáig egyáltalán, hogy ne csak feszteken és kalóz dévédékeen nézzék, hanem mozikban is a filmjeit, mert lehet és vetítik. Messziről indult, de mindenféle klisémaszlag nélkül ecseteli, hogy voltak nehéz pillanatok, amikor már alkoholista lett belőle, a felesége elhagyta, évekig készültek a filmjei, de akkor jött valami, vagy valaki, nevezetesen D. Boyle, aki kihúzta a szarból.

19 éve csinálja. De ahogy mondta ebből 16-ot le is tagadhatna azonnal, mert az utóbbi 3 év a gyümölcse mindannak, ami előtte volt. Amiért anno elindult, szeretett volna rendező lenni. Most se egyszerű a helyzete, vagy egyszerűbb, mert ő még mindig ugye a nehezebb utat választja (nagy sztárok, hősnők, zenék, híres zenei rendezők, táncok nélkül forgat), de neki így jó.

És igaza is van. Ne változzon meg azért. Ne legyen belőle pop előadó, énekes, ha előtte rapper volt. Közben mint mondja még nemzetközi vízekre is evez. Készülnek filmjei, amiket bár nem ő  készít, de ott van, mint író vagy producer. Ezekről jut eszembe, hogy de tényleg az utóbbi évekből lehet is mazsolázni hány és hány jó film köthető az ő nevéhez így vagy úgy. Teszem azt, a Shaitant is neki köszönhetjük, de az Udaant és az Aamirt is. Erős darabok, amik valahol a legjobbak szintjén mozognak, akár adott évekre lebontva, akár all time.

Ugye a GOW-val (szénmaffia) idén eljutott Cannesba is. Igazából csak kisCannesba, a rendezők kéthetére, de azért nagy dolog lehetett, és volt is ez a számára. Sőt, pár nappal ezelőtt a GOW még be is mutatkozott hazájában, egyenesen a mozikban debütálva. Apró örömök ez az életben vagy mi. Még akkor is, ha Anurag Kashyap tisztában van vele, hogy akármit is csinál az soha nem lesz blockbuster (soha ne mond...), mert azt kérem akárkivel kéne. De mondom ő is tudja, a legutóbbi interjújában úgy fogalmazott: "ha én csináltam volna a Rowdy Rathoret, akkor az nem lenne sikeres." Yep. 

Verdikt. Az elődást szerintem ajánlott szemügyre venni. Az is érdekes persze, amikor a régi,, tradicionális bw jön velünk szembe, hiszen az az igazi, de nem szabad ettől elvonatkoztatni, mintha nem is létezne ilyen az Indiai Cinemában. Különösen akkor nem, ha Anurag Kashyap és még sokan mások tudnak a GOW-hoz stb stb hasonló vállalható produktumokat készíteni (lásd SG Kahaanija), amik meg is érdemlik azt, hogy nézzék őket, még a határokon is túl. Ott is, hiszen valahol ezek az új korszakban (new age) legyártott munkadarabok már kompatibilisek az eus szemnek, jobban, mint a masalak éppen. Ebben előzhetik be az oldszkúlt, van némi előnyük. Már csak az lenne a fontos, hogy ezeknek a híre mindenhova eljusson. Ez a cél. Az, hogy Anurag itt előadást tartott, Cannesba eljutott, a Trishnanál közreműködött elég jó és szép ok arra, hogy felfigyeljenek rá és vigyék a hírét szerte a nagyvilágba. 

A jelenleg is futó indiai London filmfeszt keretében mutatták be Anurag Kashyap Cannes-t is megjárt Gangs of Wasseypur című filmjét. Ahol megjelent a semmiből Anuskha Sharma pl, hogy  ő maga is szemügyre vegye magának. Oké nem csúsztatok, hiszen azért nem a semmiből, mert éppen ott, a városban, Londonban forgatják a Yash Chopra mozit, szóval közel volt ő az eventhez. Meg aztán nemsokára együtt dolgozik majd a rendező és a színésznő (ez jó, hiszen véleményem szerint Anushkanak pont Anuragra van szüksége, hogy a modorosságától megszabaduljon) a Bombay Velveten. Így meg pláne kötelező volt az ott tartózkodása. Már csak egyedül azt nem értem, hol a cola, a patogatott vagy valami?  

Megérkeztek, ott vannak. Viszik bw minden bizonnyal szép és jó hírét. Csak ügyesen-okosan. Hajrá. A Peddlers már bemutatkozott, szeretik is meg nem is kritikák, a GOW pedig fog majd valamikor. Ez utóbbinak is a szűk castja látható az első photon, a másodikon pedig értelemszerűen a Peddlers teamje feszít kicsiben. Öröm és boldogság mindenütt az arcokon, érthető. 

Az év Dhobi Ghatja? Lehet? Lehet. Valahol ez jut róla eszembe, ahogy páran vagyis hárman próbálnak Mumbaiban szerencsét ilyen-olyan indokokkal, tervekkel a hátaik mögött. Egyiknek küldetése van, a másik hazugságok között él, míg a harmadik céltalanul megy előre és tovább, most éppen ide... 

A filmben azt mondják fontos helyet kap majd a szerelem (naná bw), amivel egyikük sincs kibékülve, és hát a VÁROS. Ami zajos, nyüzsgő, klausztrofóbiás már-már szellemváros, egy külön filmkarakter (itt is befigyel a DG), ahol sosem könnyű megtalálni az igazságot, vagy azt amit akarsz egyáltalán. 

A nem éppen bwhétköznapi tréler ennyit, nem többet árul el a Peddlersről, amit Vasan Bala kevés pénzből (low budget, minimalista) forgatott le. A színészek közül csak az egyik ismerős, az a fiú, aki a Shaitanban és a Girl in Yellow Bootsban (inkább underground, parallel bw cinema) is szerepelt már korábban. Anurag Kashyap felfedezettje, akinek ahogy az előző kettő filmhez, ehhez is köze van, mert producere volt.  

Vélemény erről? Csupa jó. Igaz engem már a poszterrel megvettek, de a furi trailer is rohadt meggyőző --> látni kell. Messze nem lesz vidám, de hát az élet sem olyan. A zene meg letehetetlen. Picit Bali dejavum van, ami legutóbb, 2011-ben az egyik legjobb filmzene volt a Shaitanból.    

Ja és nem felejtettük el, hogy Peddlers Menni Cannes. Hiphiphurrá. 

A plakátnál azt ígértem, hogy csak akkor jövök elő az előzetessel, ha majd valami nem tetszik benne már az ikszedik visszanézés után. Challenge is accepted - vágtam rá. Akkor. De eltelt egy bő nap, egyszer az eső esik, máskor a nap süt, én meg basszus még mindig nézem. Kids, megunhatatlan. Nincs gyenge pontja.

Anurag Kashyap is in the house. Hasonlítják már kommentekben tarantinohoz, keresztapához, meg new york bandáihoz (ez utóbbi LOL, csak a cím miatt), de a direktor úr úgy beszélt róla, hogy ez ám egy semmihez sem hasonlítható gengszter mozi lesz, tessék jól odafigyelni majd rá.

Számokban nézve úgy fest, hogy: 25 dallal (! - omájgád) a képkockái mellett, összesen 2 részre bontva, több mint 3 órában meséli el a szénmaffiához kapcsolható mókás és különös (valamennyire igaz is) alvilági meséjét. Főként noname színészekkel, de azért vannak ismerős arcok innen-onnan, akiket láthattunk már ( Nawazuddin Siddiqui, Richa Chadha, Tigmanshu Dhulia és Piyush Mishra). A főszerepben pedig ott van Sardar Khan, aki röviden-tömören-magyarán bosszút áll az ellenségein. Vendetta lesz ez kőkeményen.

AK beszélt még Cannesról is. Azt mondta, maga se hitte el, hogy egyáltalán egy ilyen mozi fesztiválokra megy, meghívást kap valakitől. Ő egyszerűen csak ilyen filmet akart készíteni most, ez volt a vágya, ennyi. Erre meg mindenkinek leesik az álla ettől az előzetestől. Az indiai indie filmek atyja, mestere tanítója újra varázsol. Mennyire vártuk már, yay.

Egyedül talán a játékidő hossza adhat némi okot a félelemre. Mert az egy dolog, hogy ez 3 percben így mutat, így feszít, pörög stb, de Kashyap olyan rendező, aki szeret látványosan nem sietni előre. És benne van a pakliban bizony, hogy ez itt a ki tudja hány órás filmben (mert 25 dal, atyaég) visszafelé fog elsülni. Főleg egy feszten. De ne legyen igazunk, tényleg, mert ez itt alant annyira büntet, annyira fasza, hogy rossz nem lehet. Verdikt: kurvajó.