calacitra

Lehet csak ez után kezdenek neki. De azért lárifári, hogy egy zenés-táncos filmet pont ilyen képpel vezetnek fel, mint amilyen lent látható itt. Sokféleképpen láttuk már magunk előtt, hogy ez a first look hogyan festene, így ugrálva, úgy csúszva, mozdulatok tengerében, erre a pincér (Varun Dhawan) egyszerűen csak bepróbálkozik a több mint fodrásznál (Shraddha Kapoor). Mintha a történet valakit is érdekelne egy ABCD 2-ben pl. 

Vagy ki is tört. Hiszen a minap a Torontoi filmfeszten már bemutatták azon filmjét, amiben nemzetközi vízekre evez és bw-on kívül próbál szerencsét, és érvényesülni.

A Tigers az oscar díjas rendező: Danis Tanovic legújabb rendezése. Ami eléggé globálisra sikeredett. Pakisztánban, Indiában is forgatták többek között, és a cast is tele volt külföldiekkel. 

A filmet Indiában jövő év elején mutatják be. A TIFF-en a kritikák pozítivak voltak. Mi meg abban reménykedünk titkon, hogy a bw színész új oldaláról mutatkozik meg, a hős szerelmest elfeledtetve velünk. 

Na már Siddharth (a neves, közkedvelt tamil színész) is felült a színészekből lett plébek-énekes vonatra. Bizony dalolászik, most, itt, vagy majd ott a Lucia kollywoodi rimékében, az Enakkul Oruvanban.

A filmzene címe Prabalamagavey, Santhosh Narayanan szerezte, és elég régivágású trek, viszont ez nem von le semmit az érdemeiből. Sőt. A trailer óta sikerült is maga alá gyűrnie, és egyre jobban tetszik.    

Igen, nehezen tudok lejönni róla, és már megint itt van, de hát legalább van miért, van értelme bw horrort nézni idén. Ha másért nem, ezért, ezért volt jó, hogy elkészítették, meg ezért lesz jó belekukkolni is, hogy a dalokat láthassuk, hallhassuk teljes valójukban. Mint amilyen ez az évzene várományos Raeth Ki Tarah c. szerzeménye Manannak, Rajat Dipakk dalolászásában.

 legen wait for it music 

A 3 A.M. trailere is kikerül majd idővel, de előtte kidumálunk mindent, ami csak ezeket a zenéket illeti, legfőképp ezt. Jöjjön is most hozzá egy ígykészült rovat, ahol a színfalak mögött, a háttérbe nyerhetünk betekintést, abba, hogy hogy lett ez, az utóbbi napok levakarhatatlan slágere. De ahogy azt láthatjuk, nem csak nálunk csókós, hanem cast körökben is elég nagy népszerűségre tett szert az RKT. Szeretik, szerették, amikor forgatták, mintha benne lett volna a levegőben, hogy ebből kisülhet valami nagy durranás is.

Talán azért is, mint ahogy megemlíti valaki a videóban, mert valami kapcsolódási pont azért van közte és a Tum Hi Ho között. Persze e miatt most nem kell mindjárt rosszban sántikálni, miközben nekem is ez ugrott be elsőként. Mert nem másol(t példány, duplikátum), nem érzem rajta. Nyilván ami sikeres, azt meg kell lovagolni, de azért ez Manané, a sajátja, butaság lenne azt mondani, hogy nem az övé. Nyilván a ráhatás az megvolt, ahogy az előbb említettem, viszont ezért se kell a fejét a homokba dugnia. Egy ideig mindenki Why this kolaveri akart lenni pl na.

Az RTK érzelmes, de nem bomba. Lágy, de kemény. Év és zene. A betétben pedig Jasmin Oza a koreofelelős, akit ugyancsak kalapemelés illet, jól összerendezte. Így. Készült.

Ha azt kérdezik, hogy miként is képzelek el egy félig indiai filmben hallható dalpróbálkozást, amit külfölre is szánnak, és el akarnak adni jóhiszeműen. Hát így. A title song nem ígéret, a tanú erre. Meg arra, hogy valaki a fejébe vette ezt a filmzene készítést roppant lelkes, de amarőt mód. Persze megmozdult rá a bal lábam, igaz ami igaz, de ebből nagy következtetéseket levonni maga a  felelőtlenség lenne. Annyira nem kívánom vissza, meg a füleim se. Persze kjúti meg minden, de NOT.