Ha ezt most Pritam találta volna fel, kábé az év legjobb zeneanyagai között lenne a helye, minden kérdés nélkül és minden körülmények között. De hát tudjuk, hogy nem. Nem az ő fejéből pattant ki az a bizonyos szikra. Inkább csak kopizta, jó szokásához híven ugye.

Ami mint tudjuk nem is lenne akkora baj (this is bw), viszont ehhez ő most kevés volt. Ez az igazság. Írtam is róla, rémlik, hogy Pritam kiölte mindazt, amiért pl szeretni lehet, a korábbi akusztik feldolgozását pl. ennek a számnak. Na az, gyerekek, viszi a pálmát. Míg a Jugni, valljuk be olcsó lett, mondom ahhoz képest. Ha az nem lenne... blabla

És itt is áll a probléma gyökere, forrása. Amin pontosan bukik a Jugni&Pritam sikere. Hogy akarva-akaratlanul előtted van, a fejedbe szögelte magát, füledbe költözött az a feldolgozás, annyira, hogy másfélét, másmilyet belőle, azután nem is kívánsz.

Ennek ellenére azért nem veszem a sátorfám, hanem így is hallgatom ezt a Cocktail filmzenés vátozatot. Bár tényleg fura érzés. Valami olyan, amikor hiányérzeted van, és tudod, hogy lehetne ez jobb is. Csináltak már belőle jobbat. Korrektféle. De nem több.

u.i.: Deepika Padukone meg jó lesz, ha összeszedi magát. Mert még a végén Diana Penty debütje is fényesebb lesz, mint az ő játéka. Márpedig sanszos, különösen eme dalbetét promót vizsgálva, ahol nagyon kiütközik miben is nem jó a legszebb indiai nő. Nem árulom el, hármat találhatsz. Persze Dee-nek is van egy adúásza, Saif Ali Khan, akivel együtt, párban nagyon rokkolnak, a Love Aaj Kalt is miattuk imádjuk annyira, hogy azt elmondani, leírni, megosztani nem lehet.