Azt már kidumáltuk, hogy a Krrish 3 filmzenék alapból és alapjáraton nem igazán tudnak érvényesülni egymagukban. Ami baj.

Meg nem is. Hiszen bw számtalanszor megmutatta, hogy képes feltámasztani vagy reinkarnálni egy lesajnált, alulértékelt, elfeledett darabot a dalbetétjeivel. Vagyis azzal, az által, hogy igazán pöpec, puccos hol táncos hol tánctalan snitteket, montázsokat készít el hozzájuk, amikkel együtt sokkal szerethetőbbé válik az egész történetcsomag.

Na a Dil Tu Hi Bataara ez pont nem igaz. Szóval felejtsétek is el, amit az előbb és fentebb írtam, mert ezt kimagyarázni, ami itt Krrish zenék körül forog nehezebb dió, mint a kokainozást letagadni, úgy, hogy közbe videóra vettek és világgá is kürtöltek.

Egyszóval csalódás. És még annál is nagyobb. Hrithik kockái meg lehetnek akárhányan, hisz a nyilvánvaló tényt, hibákat, és negatívumokat úgy se tudja elfeledni.

Sőt akkor még arról nem is beszéltünk, hogy itt aztán a Guzaarishtól a K3G filmzene betétekig (suraj hua madham) mindent láttunk már valamikor, valahol. Ami meg egy ilyen nagy csinadrattával bejelentett, felhájpolt, most már kimondom: túlértékelt kultikus filmfolytatás esetében igen csak öngólnak teszik lenni. Ehhez képest FBI-t játszani a helyi kocsmában menőség. Ez meg szégyen és gyalázat.