Az élet is tele van meglepetésekkel. Pont tegnap írtam, hogy mennyire várom már ezt a dalt, mert annyira megfogott és szerelmes lettem belé a D Day előzetesben. Ma meg arra ébredünk, tádám, megjelent a D Day soundtrack, rajta a Dhuaannal, mert az a neve, mint az kiderült. Ne is mondjátok, alig hittem a szememnek, hogy jól láttok vagy nem. Nagyon félve nyomtam rá a playre. Akkor még a címét se tudtam, de nem is volt ez fontos. Inkább kezdtem az elején. Mert a SEL az SEL, ők szerezték a filmzenéket, szóval kérdés nem volt, hogy végigviszem a korongot, első számtól az utolsóig. És amikor már majdnem az összes lement, és letettem róla, hogy ilyen nincs is, nem létezik, lehet álmodom(?), akkor a tökutolsó dalként elindult, megszólalt, én meg elmosolyodtam. És örültem annak, hogy ez bizony teljes egészben is olyan jól karcol, mint a trailer alatt volt. Tetszik na. Lehet valakinek modor-modoros, túl himnuszos, pátoszos hangvétele miatt nem (lesz) a kedvence alapból, pláne ezekkel a hegedűkkel, meg kórussal a refrénben, de speciel valahol imádom az ilyet, mindig is vevő voltam. Meg kell olykor a danszos, balladás trekkek mellé, bőven elfér, van létjogosultsága. Az idei évből nem is nagyon tudok hozzá hasonlót. De jöjjön ő.