calacitra

Melyik a furább? Az, hogy a SEL talán country beütéses bw dalt kreált, vagy hogy egy Aussie lány, nevezetesen: Rebecca Breeds is szerepel majd a moziban?

A válasz: egyik se.

Mivel a SEL a Senoritaval már bizonyított korábban, hogy a kooperáció nem ördögtől való a zenében sem, és lehet fűszerezni ott is határok nélkül, ha úgy van. Míg az 'Ausztrália jelenlét' sem újkeletű, hiszen köztudott, látva a filmeiket, hogy az indiaiknak bejön az az ország, sokat fogatnak ott.

Valamint nem kizárt, hogy Milkha Singh, a főhösünk tényleg elfutott odáig, vagy verseny és verseny között szepeseinikizett picit. És akkor 1:49. 

Majdnem pont egy éve jelentkezett először Shekhar Ravjiani (élete első) a Saazni című marathi dalával, ami aztán sikeresen be is került tavaly a legjobb nem bw zenék közé. Most pedig újra itt van, visszatért, és még emelt is a téten. Hogyan?

Elég csak elkezdeni a Saavlit nézni-hallgatni, és világos lesz. Ugyanis Shah Rukh Khan alias 'King of Romance' nyitja meg, vele kezdődik el a videó, a klip, ahogy éppen elmond, szaval valamit (JTHJ után szabadon). Már ez kuriózum. De aztán maga a történet, a dalszöveg eredete is egyaránt érdekes. Mivel egy marathi novellán alapul, a Balak Palakon és az első szerelemről szól.

Nem utolsó sorban közreműködik még Sonal Chahuhan is. Mindezek ellenére úgy érzem, a Saazni kiályabb volt, természetesebb, ez olyan modoros, mesterkélt, hatásvadász helyenként, túlságosan is. Talán majd legközelebb Shekhar. Ettől persze még imádom a palit. És ez se lett rémgyenge.    

Ennek is most van az éve. Mindenki ezt dolgozza fel így vagy úgy. Most éppen a SEL volt a soron, akik a D-Dayhez készítették el a sajátos verziójukat. Bár ne tették volna. Mert nem, nem jön be. És nem csak azért, vagy főként nem azért, mert McCleary is megcsinálta már a Davidbe és sokkal de sokkal jobban, hanem anélkül, azt nem ismerve is gyengus, vérszegény, nem állja meg a helyét. Hol van, már, hova tűnt a SEL V POWER?   

Na ez még az előzőnél is desibb. Vagy mondjam úgy, hogy ennél indiaibb már nem is lehetne?! Mondom.

Egyébként ez is bejön. KK-t, a hangját csak szeretni lehet, és egy ilyen tipikus dalban meg is tudja mutatni, ami a torkában van. 

Végezetül pedig a dalbetétről és a színészi játékról meg inkább semmit, mint rosszat, ahogy azt mondani szokták.  

Ha valamikor időmilliomos leszek úgy a közeljövőben, akkor azért rávetem magam erre az Issaq soundtrackre (az is van). Mert mégis az a Sachin Jigar szerezte, akik csak az idén az ABCD, a I me Aur Main, vagy a már most örökzölddé érett Go Goa Gone filmzenéit szerezték. Meg sok mást is, de ez a három nagyon kiemelkedik a többi közül és még úgy egészben, nagy általánossagban is lehet velük számolni, akár évzene formában. Sőt, elárulom, valamelyik korong még negyedévének legjobbja is lett 1in1, voálá. Nagyon beindult (te)hát a szekér, amit az Issaq Tera sem állít meg. Teljesen rendben is van, igazi, egyszerű desi muzsika, Mohit Chauhannal a miki mögött. A klasszikusok nagy kedvelőinek pedig üzenem is, hogy most itt biztosan megtalálják majd a számításaikat. Nyugodt szívvel lehet hajtani rá. Ez nem olyan Slowly Slowly, meg ilyenek.