calacitra

Ha jó a zene, jó lesz a film is - tartják a szakik bwban. Akik biztos nem a Besharammal fogják ezt legközelebb alátámasztani. Hiszen az, sajnos-nem sajnos a másik oldalt képviseli.

Az ok: Lalit Pandit, aki tőle kissé szokatlanul egy olyan zeneösszessel rukkolt elő, amivel talán nem kellett volna. Bár az is igaz, hogy a filmen osztani-szorozni sokak szerint nem fog.

Már csak azért se, mert Ranbir Kapoor új filmjét pont nem Ranbir Kapoorra szabták. És ehhez éles látás se kell, a napnál is világosabb.

A rajongók persze még azért kapaszkodnak az utolsó szalmaszálba. És én se engedem el olyan könnyen. De mégis az a faramuci helyzet állt elő, hogy inkább a YJHD-t néznénk meg 75268789 alkalommal, mint akár ezt: egyszer is.  

Kövezzetek meg, de úgy vélem, hogy Irrfan Khan ahelyett, hogy nyugaton próbálkozik be állandóan, inkább maradna a seggén. Ott otthon. És csinálna több, valami ehhez, a Lunchboxhoz (másnéven Dabba) hasonló vagy akár ettől eltérő, csak bw filmet, mert azért azoknak sincs párja.

A Billu Barbert is mennyire imádjuk vele, de tavaly a Paan Singh Tomarral is díjak tömkelegét söpörte be, ami jól mutatja, hogy tud, meg hogy szeretik is, hiszen sokan meg is nézték csak miatta.

De az egyik legújabb filmje a D-Day is nagyon impozáns darab lett, mondhatni az idei év egyik legprofibb gengszterfilmje. Meg is kéne nézni még egyszer. A másikról, a mostaniról, a Lunchboxról nem is beszélve (bár a bemutatása ennek még várat magára). Mert, ahogy említettük a trailer kibeszélőben, egyszerűen nagyszerűnek fest, amit ez az oldszkul daldarab is jól megerősít.   

A mostanság valahogy elfeledett Sonu Nigammal az élen hallgatható meg a Warning egyik filmzenéje. Van is benne kakaó a filmhez híven, de azért fért is volna bele még. Nem azt mondom, hogy nem volt jó választás az énekes, mert de, csak például ezt egy Prague Bota Khol esetében ügyesebben lerendezték a zenei rendezők. Itt meg azért nem biztos, hogy a helyzet magaslatán álltak sokszor. Ettől függetlenül a Taakeedein őszi zenének jó lesz, megteszi. Kábé olyan ez, mint amilyen a film lesz szvsz. 

0:00: Mint valami japáncucc. Amúgy hat perc az egész, áj

0:05: Vízvízvízet hallani ebbe a melegbe megfizethetetlen

0:17: Fuvolakísértés

0:34: Férfi széphanggal próbálkozik be

0:44: Anirudh hegedűje is előkerült, jóvan

1:17: Nagyon minimalista, de szállok a dallal

1:37: Oszáká szettá Oszáká

1:40: Ez a refrének refréne

2:25: Akusztik evör

3:09: Ha kerestek a felhők között vagyok

3:26: Oszáká szettá Oszáká

3:53: Csodálatos, de csodá

4:11: A férfi énekesnél csak egy jobb dolog van a világon. És az a női énekes

4:30: Már hullámzok, öngyűjtozni viszont nem merek, nagy a szárazság

4:40: Komolyan AR Rahman tudott ilyeneket fénykorában

4:59: Írni akarnék, de ez a zene olyan, mint az aszpirin

5:25: Refrén van, de már tudjátok ti is. Gyerünk.

5:44: Végtelenítem, az idegesebb napokra ez nagyon orvosság

5:57: Óóóóózás, csak hogy ez se maradjon már ki a végére

6:09: Tud ez a fiú, még mindig, akárki meghallja

-- [előzmények] [1]

Metaőrülteknek, discolelkeknek és nem utolsó sorban retrohivőknek álljon itt most a Zanjeer legújabb dalbetétje. Amiben Mahie Gill - táncával idézi meg a klasszikust, az eredetit, pár szkéna erejéig, csak sárga ruha nélkül. Mindezt úgy, hogy az embernek tényleg olyan érzése van, mintha elromlott volna a fuxuskondenzátor, és ott ragadtunk volna a hetvenes években. De végülis egyáltalán nem baj. Mert ez a fajta kikacsintás, intertextualitási product placement bőven belefér. Pláne ebbe a moziba, ami remake lesz, és így legalább a gyökereket nem felejti el, azt-azt, hogy honnan jött éppen. Meg hát bw-nak ezt nem is lehet a szemére vetni. Amúgy tetszetős darab, de azért nem erre fogja ropni a násznép majd hetedikén, akarom mondani a nép a táncperketten, Indiában, vagy akárhol.