calacitra

A Talaash zeneösszes leggyengébb láncszeme. Picit erőtlen, és miközben hallgatom a Don jut róla eszembe. De. De lehet a filmben, ismerve a történet hátterét, a műfaji kereteket fog ez működni ott, és akkor. A  friss dalbetét promó láttán legalábbis remény az megvan, még nem halt meg.  

Hoppá, ez nem is rossz. Kisnagy meglepetés. 

Pedig nincs meg, hogy szerettem volna a Rush dalanyagai között. Létezik szerelem második hallásra?    

Semmi különös, nono, csak néhány arc az utcáról, akik twistelnek a ZNMD egyik dalára. És milyen jól teszik. Szuper.

Ha az In My Cityre emlékszünk, akkor most felejthetjük is el. Mert nem nagyon kell rá, hiszen Priyanka énekes pályafutásának második dala fényévekkel jobb annál. Nem is a stílus, a műfajváltozás miatt, hanem mert Pri hangja egy-két helyen már tisztán kivehető és még szépen is szól.

Az Erase esetében ez is adja a pluszpluszt, hogy az autotune nem annyira túlhasznált, mint volt korábban. És voálá lásd is az eredményt, még a végén rámcáfol, megint, hogy ő bizony tud énekelni. Na nem akárhogyan, csak így, de haza és haladás van, tökre jó hallani, hogy azért pici szintet lépett. Apránként fel fel és fel.

Amúgy még mindig kétkedek, és nem hiszem el, hogy menni fog ez neki. Ahhoz szerintem még többet kell mutatnia. Jó és jó, de kevés. Hiába a The Chainsmokers (kik ezek?) fics. a világszínpad messze-messze sweet dream marad.

Bár az irány jó lehet, amin most van, meg hogy a pop után itt is összeénekelt valamit ebben műfajban, de egyszer úgy meghallgatnám mindenféle egyéb mellékes tüctüc és kütyü nélkül, hogy az milyen. Mert nincs rossz hangja, hangszíne, de azért nem is különleges. Dolgozni kell rajta.

Jó jel, hogy Rebecca Blacknél meg már most jobb. Habár még nem népszerűbb.        

Valahol olvastam, lehet pont itt, hogy hiába tradicionális egy bw dal, mit tudom én szólnak benne az indiai hangszerek (a dhol a nagada...), énekelnek benne olyanok, mint Shreya, Sonu, ha az az adott dal nem mozgat meg, nem fejt ki semmilyen hatást a hallgatóra nézve, ánblok nem jó. Unalmas éppen. Márpedig ez pont ilyen, illik rá minden, nem is jó.

A Sajid-Wajid követte el. Akik Himesh mellett most már hivatalosan is az év nagy bw vesztesei zenei szempontból. Lehúzhatják a vécén az egész évet. Hisz alig-alig adtak valami értékelhetőt, egy évzenét már, ki a kezükből. Itt is az a szerencséjük, hogy Salman Khannak az elképesztő, tagadhatatlan, megismételhetetlen lendülete meg közönségvonzó, csábító-ereje   elfeledteti az emberekkel mindazt, amit hallanak, hallaniuk kéne. Bár ez esetben jobb is, ha a szemükre hagyatkoznak.