calacitra

Eldőlt. Számomra már biztosan kötelező képkocka néznivaló lesz a MDKM. Lehet flop, agyonkritizált, mert ilyen zenék mellett a korai ez a tavasz kihagyhatatlan ajánlata. Meg(v)ettem. A most következő Dj Shadow nevével fémjelzett mesáp pedig már csak a cseresznye a habon. Korrekt, lájti, nagy jóság, míg a punjabi különítményről ne is beszéljünk. Rokkol hatványozottan. Idevele.  

Szeretjük a Break Ke Baad soundtracket (from Vishal-Shekhar), hogymi, fenéket, imádjuk. Ha jól számolom ez már a második dal a korongról. És lesz ez még így, több is. Most éppen az egyik projektet segíti elő, és tart munkában, ami pont hogy ezzel a bloggal kapcsolatos. Azért nem zárunk be, de félig.      

Nem világverő muzsikára ébredtünk a tavasz első napján, de azért nem is szomorkodunk miatta. Mert egy-két fejrázás, csápolás, plébekelés így is bőven belefért. A Jolly LLB dala ő, és már látni a fényt az alagút végén, közel az a bemutató. 

Még dolgozom fel, de azért tudom, csak gyorsan, mert mindjárt idő van, vége van már a februárnak. A telet pedig el kell űzni, mivel is, hát ezzel. Jobbat keresve se lehet találni. Meg mondjátok azt, hogy nem egy igazi tavaszváró, nyitó muzsika ez a Nautanki Saalaból. Ne, ne, ne, persze hogy az. Ja és én imádom, az egyik kedvencem az albumról, bár alig van olyan, amit ott a lomtárba hajítanék. Pofás soundtrack lett na, önismétlek, de kell. 

Olvasom közbe, hogy egy telugunak a feldolgozása, ennek itt ni. Pompás, ezen már nem is rollerezem. Inkább azon, hogy nézzétek, nézzétek, és nézzétek. A Mere Mann után ez sima kettőből kettő, nagyon faszák. Odáig és Indiáig vagyok vele. Hát ti se maradjatok ki belőle már. Szép munka. Addig meg azon agyalok, hogy vajon hova is teszik ezt a betétet, milyen is lesz valójában (mert ez valami összelegozott valami), és miért kell erre áprilisig várni, oh miért? 

A második hot és új CB filmzenénk egyenesen Sajid-Wajidtól, Sonu Nigam kommentálásában. Ami legalább annyira jó, mint az első volt. Kvázi nem az. És nem is tudom mi lesz így, mert a film jónak néz ki, a színészekkel vagy a rendezővel sincs semmi bajom, de ezekkel a dalokkal, a promokkal éppen hogy azt érik el, ne fussak utána moziba. A legbosszusabb pedig az, hogy az egész soundtracket meghallgatva is alig akad ennél ütösebb, slágeresebb, vagy csak acélosabb, ami minőségben is fel tudná venni a versenyt mittomén - a hónap másik nagy mozis bemutatójával - a Nautanki Saala sokkal versenyképesebb korongjával. Komolyan, nem hiszek a fülemnek.