calacitra

Az indiai MTV Music Video Awards díjkiosztón, gálán a legjobb hindi filmzenei albumok jelölteit szokatlan mód (már ami minket illet, nem az indiait) vezették fel, vagy éppen mutatták be a nagyközönség számára. A felolvasom, elhadarom, kihirdetem, elördögnórázom (aka ordíbál) lehetséges sokat megtapasztalt alternatívák helyett egy performansz keretében oldották meg (ezt is) ügyesen okosba. Segítségükre volt a feltörekvő-nem is csúnya-szép pénzt kapott ezért bw színésznő: Anushka Sharma, aki sokadmagával plébekelte és táncolta a jelölt albumok egy kiragadott, amúgy sok esetben kiemelkedő legismertebb filmdalát. Azt nem mondjuk, hogy a valaha volt, vagy csak az év legkirályabb performanszát tették oda a színpadra ők (SRK Filmfare fellépése a mai napig aláz), de hogy nem is a legrosszabbat az is biztos. Az igazi kraft azért elmaradt, vagy csak nem jött át így (élőben biztos más), viszont annyira iparos munka, hogy teljesen rendben van, nincs hiba.          

Ami az amcsiknak a Dancing with the Stars, az angoloknak a Strictly Come Dancing, vagy nekünk a Szombat esti láz, az az indiainak a Jhalak Dikhhla Jaa. A táncoló sztárok reality hamarosan az ötödik évadjának fut neki odaát. Az egyik zsűri pedig éppen Madhuri Dixit (bw színésznő) lesz, aki ezekben a promókban meg is mutatja, mit is nevezünk danszolásnak. Van egy kétjegyű szám a szívemben, amit most oda is adok neki ezek láttán. 10 pont.  

Aamir Khan, akit komolyan a legfaszább, és legcool-cool-coolabb bw színésznek tartunk, most otthagyja az egész cukormázas filmgyárat és megmutatja 13*on the spot mindazt, amit eddig nem láthattunk se tőle, se azoktól a nagy-nagy grandiózus bw alkotásoktól. Ugyanis az Indiában simán csak 'Mr. Perfectionist' -nak becézett aktor májusban televíziós show-val jelentkezik (debütál). Amiben egyszeűen nyakába veszi az országát, és jól körbeutazza azt, mint ahogy becsült Willy Fog barátunk a Földdel tette. A 13 rész alatt többek között Rajasthan, Kashmir, Kerala, Delhi, Punjab, valamint Észak-kelet India néhány pontjára látogat el, az átlagember szerepkörében (annak kérdéseivel, érzelmeivel együtt) kamerával a háta mögött. Mi ez ha nem kötelező néznivaló, kérem szépen?    

AK egy interjúban elmondta, életének egyik legfontosabb része ez a show. És bár ott vannak filmei, de ha mégis most arra kéne válaszolnia, hogy mi az a dolog, ami a legközelebb áll a szívéhez, akkor ezt a tv showt mondaná.

Évek óta dolgozott rajta, ezen a csodálatos utazáson, amit - a mai napig - a legambiciózusabb projektének tekint. De azért még így is fél tőle. Persze egy új és (bw-tól) eltérő útra való kanyarodásnál ez mindig megvolt benne... Igazából, fogalma sincs mire számít, számíthat majd (gondol itt a nézőközönségre, annak mértékére, és a kritikákra persze).

Az biztos, hogy gazdag tapasztalatokra tett szert, miközben találkozott az emberekkel. Könnyen elsírta magát, amikor valami, valaki megérintette a szívét. De sírt akkor is, amikor boldog volt, inspirálták őt. 

Kötelező. Amit a minap kapott theme song is megerősít. Vagy nevezzem az ország számára írodott romantikus, szerelmes dalnak? Nevezem. Mert az. Annak készült. A dalszövegíró Praason Joshi és Ram Sampath zeneszerző közös munkája ez. Míg a végleges látvány formát az a Ram Madhavani alkotta meg, akivel a fantasztikus Taare Zameen Par című filmben már együtt dolgoztak. De ez nem minden, hiszen minden egyes epizódhoz új és új dalok készültek. Erről Aamir még azt nyilatkozta, hogy az emberek szívét nem lehet pusztán szavakkal, hanem dalokkal, azokon keresztül lehet igazán elérni. 

Legyen is ez a végszó. Jöjjön a zseniális Satyamev Jayate. Mert zseniális. Sok mindent szerettem volna még írni, de a videó elmeséli helyettem. Az az egy azonban még mindenképpen elfér ide, hogy az indiaiak úgy kommentelik alá, hogy már most büszkék erre, Aamirra. Néhányan persze kikérik a drámát, a sötét felhőket (szegénységtéma, stb), amik körülveszik a showt, de azt hiszem ettől lesz igazi. Mert Indiának sok arca van, ezek közül az egyik a filmes (ami eljut hozzánk a leggyorsabban, a legkönnyebben), a másik azonban a valós világé. Aamir pedig ez utóbbit fogja beutazni, felfedezni, és elénk tárni, hogy ő és mi is lássuk, mi van a színfalak mögött.

Jut eszembe négy nyelvre is lefordítják, hogy minél több emberhez el tudjon jutni majd. Jöjjön is ez az átlagember, akit Aamir Khannak hívnak, és aki összeköti Indiát az indiaiakkal.   

Régen volt már Ek Deewana Tha anyag, ezért is jövök most eggyel. Meg hát lássuk be ötletes. Főként annak tetszhet, aki ismeri a háttérsztorit. Ja és ha már itt tartunk, az EDT-nél, akkor volt közbe még egy jó poszter, ami kimaradt valamiért. De linkelünk rá, hogy tudjunk róla, mert egyszerűen szép.    

Összesen három az. Egy. A tamil, ami az eredeti. Kettő. A telugu feldolgozás. Három. A hindi átirat. Minden ugyanaz bennük (szöveg, énekes), csak a nyelv más. Mégis ha választani kéne, akkor a tamilt mondanám a legjobbnak közülük. Talán, mert az volt első szerelem, azt hallottam először. Vagy inkább mert, tamilra írták direkt. Olyan ez, mint amikor valamelyik énekesre dalt írnak, és csak ő tudja azt úgy elénekelni. Na ez is hasonló. Lehet neki iksz nyelvű feldolgozása, mert az eredeti a legjobb. Csak úgy, csak vele hangzik tökéletesnek, igazinak. Vagy nincs igazam?