calacitra

A tamil hiphop színtere nem az én játszóterem, ismeretlen minden porcikája, de ha van benne jóság, akkor nem kell túlmagyarázni a dolgokat. Mert a jó zene engem is elér, hamar megtalál. Míg a Hiphop Tamizha ebben érdekelt, és ért is valamit ehhez. Ahhoz, hogyan kell olyat csinálni, hogy attól legyen hangos később India és vele együtt a zenevilág. Mitöbb ma már, mint a tamil hiphop mérföldkőveit, úttörőit látják bennük, akik tudnak valamit nagyon, de nagyon.  

A 'szegények Honey Singhje', a Hiphop Tamizha egy zenei formáció, duó, akik Chennaiból indultak. A megalakulásuk 2005-re tehető, az orkut is segítségükre volt, majd előbb kiadtak egy mixtapet, később pedig már (történt ez tavaly) első saját albumukkal is betörtek a zenebizniszbe. És betömték az addig félig-meddig akarva-indokolatlanul üresen hagyott piaci rést. Az említett album volt a Hiphop Tamizhan, ami elég szép kritikákat kapott, és erről a korongról is érkezik az Iraiva szám. Ami amellett, hogy igen csak tetszetős darab lett, még üresnek sem üres. Van tartalma, az ilyet szeressük, és ilyennből jöhet még több.

Nekem pedig ez egy felhívás is volt most a keringőre (azért korábbról már ismerősek lehetnek, közreműködtek Anirudh filmzenéinél is már két esetben), mert kell az az album. Ide vele.

Címszavakban: SWAG!!! mielőtt lemegy a nap, amerikazászlós sálban jártam, sivatagi lakókocsikázos ejtőzés, meg egy Diljit Dosanjh és egy Badshah.

Ez utóbbi egyébként a szerzője is a dalnak, amiből hiányzik valami kakaó, bár lehet így akarta, szerette volna. De nem az igazi, az a főnyeremény, mint az ötös lottó. Pedig Honeytól a Brown Rang hasonló tészta, és mégis sikerült eladhatóbbra kitalálni. Ez valahogy dallamtapadás-szegényebb annál. Persze ez rossz ómen, és összehasonlítási alap, hiszen a Badshah és YOYO Pakisztán Majkáka meg Dopemanja. Fájt. 

Ami a lényeg azonban, hogy pápápátola #szveg. Egyvasárnapi, nyári, hetimuzsikának megteszi. Többre viszont már nem futja tőle eslő fülre.  

Egy ilyen hetet nem lehet és szabad lezáratlanul hagyni. Stílusosan kell kiszállni mókuskerékből, és full elégedetten hátradőlni, hogy soha és máshol nem látott posztcunami szemerkélt bwból ide a blogra, nekem, nektek, nekünk, tőlük, és mindenkinek, ami tényleg menő és hát YOLO. Ehhez szól most tehát a nóta, a Main Agaya. Mégpedig Badshah közreműködésében. Aki beugorhat innen meg innen is. Bár azokban csak coénekes volt, itt meg a saját maga ura. Ez az ő dala. Itt ő tolja a szöveget, meg dumál, meg szószátyárkodik, rappel nem is rosszul. Elvileg jön valamikor albuma is. Idevele. Addig ez a beat legyen velünk. Még egy óra vissza. A következő nap? Azt se tudom mi, még egy vasárnap jön? 

Hogy Punjabi rap? Azmi? Jöhet.

A zenefelelősünk most Deep Money, akinek új korongjáról érkezik a Come to me. Ficsöring is van, Badshah szövegelésével. Őt már a Saturday Saturdaynál kinéztem magamnak, hogy igen jó. 

Az meg tényleg külön öröm, hogy azért van, akad minőségi (p-rap) is a sok kacat mellett. Pölö Yo-Yo Honey Singh, Bohemia, Indeep Bakshi meg most Deep Money az többek között, akik képviselik talán ezt a vonalat, a felső 10-et, aki képes erre. Ilyenre. Bár oké, nem egy Brown Rang, mert az A szerelem. Ahhoz képest ez hőemelkedés. De állati jó persze így is betegnek lenni.       

12.12.12. A nap, amikor a népszerű punjabi rapper Honey Singh új albummal jelentkezik. Yo- Yo nincs is az olyan messze, a hó is esik már. Várjuk nagyon.

De előtte még a legutóbbi korongról (international villager) legyen valami dallamtapadás ide az estére a rövidek mellé, alapozásnak, meg akkor már hétnyitásnak is megteszi a drágám.

Amúgy koncerten hangfalakból még jobban szól a Brown Rang. De itt azért a klip álljon most.