calacitra

Biztos elmondják, hogy a bw színésznek milyen gáz lenni, annak mennyi rossz oldala van, el se lehet képzelni, de azért néha helyet cserélnék párral úgy mégis. Különösen most, amikor ezeket a díjszezonos extravaganza időket éljük. (tegnap volt éppen a Filmfaréé)

Mert az egy dolog, hogy nem jelöltek, nem kapsz díjat, de legalább van party. És nemcsak utána. ELŐTTE is. Imádnivaló szokások vol7346. Ünnepelnek egyszer, aztán ünnepelnek kétszer, végül megint ünnepelnek harmadszor. Aki pedig jól csinálta, és még nyert is, annak már három durva húzos buli játszik be, nem is tudom, hogy bírja.

Valaki látszik pengeélen is táncol, azt se tudja hol van hirtelen. Vagy hogy melyiken. Még jó, hogy nem aftert mond. Szia Deepika. Amúgy meg pluszslusszpoén pont nála, hogy azt mondja tökre sadpanda amiért a YJHD miatt nem jelölték, mikor közbe a CE-rt, és a Ram Leelaért meg tudjuk, hogy igen. Komolyan három jelölést akart hazavinni, azért na. Nem ő a világ közepe, haha. Persze gyönyörűségben már lehet. Simán.

Ha írtuk írtuk, ha nem nem. De azért lényeges kiemelni a posztrengetegből, amikor egy bw film ott van, megméretteti magát egy külföldi, és nemzetközileg is nemzetközi filmfesztiválon. Pláne úgy, ha nem is egy, hanem mindjárt kettő teszi meg ezt a nagy szívességet nekünk, nekik, és nekik, azaz maguknak. Mert gondoljunk csak a pár napja lezajlott - mindig ígéretes filmektől hangos - sokadik torontói filmfesztiválra, ahol a The Lunchbox (ami megy már Indiába is és a kritikus zöme odavan érte) mellett még a Shuddh Desi Romance is versenybe szállt. Nyilván egyik se jött haza tömött és díjjal teli kezekkel (based on true story), viszont azért azt mindenképp öröm is látni, hogy amúgy két ilyen jó alkotással, már ha lehet hinni tényleg a kritikusoknak, képviseltette magát India akkor és ott, meg odaát.

Válaszolta ezt Sylvester Stallone arra a kérdésre, hogy mit gondol Jonh Abrahamról, a bw színészről, akivel a tervek szerint a közeljövőben készülne el egy Rambo remake hindi nyelven. Ha én John Abraham lennék hájájá....

De a videóban még azt is elmondta, tud mindenről, és semmi kifogása nincs ellene, hogy ő legyen ő. Nyilván nem vesszük egy szavát se komolyan, de egy mosolyt azért megért.

Nem. Nekem nem, de hátha nektek bejön majd ez a mesáp. Csak ezért. Csak most. Csak utoljára és soha többet.   

Jótanács, ha igazi punjabi zenét akartok hallani az idei bw filmzenés felhozatalból, akkor ne ezt, komolyan ne ezt válasszátok. Miezmár? Ott a Mere Dad Ka Maruti korongja, az tele van királyabbnál faszább audiokontenttal. Az Ishkq in Paris meg végleg leírta magát, nálam leszerepelt, mint a katasztrófavédelem a márciusi hóvivaharban. Megyünk is tovább, nem éri meg a több sort.